Levéltári böngésző

Korabeli képek
Kortestanya. Nagy Ignác: Tisztújítás c. népszínművének színpadképe, 1842
Kossuth Lajos választási követmenete a Nemzeti Múzeum előtt, 1847. Franz Weiss litográfiája
Az első magyar, független, felelős minisztérium, 1848. Szamossy Elek litográfiája
Az első népképviseleti országgyűlés megnyitása a pesti Vigadóban 1848. július 5-én. István főherceg a trónbeszédet olvassa, mellette a Batthyány-kormány tagjai.
Korabeli dokumentumok
Városbíró és városi tanács bizonyságlevele a városi bíróválasztásról. Keszthely, 1840
Jászkun kerületi tisztségviselők választásának jegyzőkönyve. Kunhegyes, 1848.
Az 1847/48-as országgyűlés több törvénye rendelkezett a képviselő- és önkormányzati választásokról. Az 1847/48-as országgyűlés több törvénye rendelkezett a képviselő- és önkormányzati választásokról.
Szemere Bertalan belügyminiszter választási utasítása a vármegyéknek. Budapest, 1848. István nádor, Magyarország helytartója a törvények értelmében Pestre hívta össze az országgyűlést. Budapest, 1848
Madarász József országgyűlési képviselő választási gyűléseinek plakátja. Fejér megye, 1848. Nógrád megye füleki választókerületéhez tartozó települések listája. Balassagyarmat, 1848
Megyei közgyűlésen megválasztott bizottmányi tagok településenkénti jegyzéke. Székesfehérvár, 1949. Megyei közgyűlésen megválasztott bizottmányi tagok településenkénti jegyzéke. Székesfehérvár, 1949.

A népképviselet megteremtése (1848)

A XIX. század nagy európai változások Magyarországon sem maradtak hatás nélkül, s a kibontakozó reformkorban a polgári átalakulást segítették. A változások nem hagyhatták érintetlenül a politikai élet egyik legfontosabb színterét, az országgyűlést sem.

Az 1847-48-ban Pozsonyban ülésezett utolsó reformországgyűlést elsodorták az 1848. évi márciusi forradalmak. Feloszlásával a feudális, a nemesi kiváltságokra épülő rendi országgyűlések kora lejárt, s egyre szélesebb kapukat tárhattak - a forradalom és a szabadságharc bukása ellenére is - a polgári reformoknak, azok kialakuló intézményrendszerének.

Az 1848-ban szentesített törvények két cikkelye is foglalkozott az országgyűlési képviselőválasztásokkal. A IV. cikkely három éves ciklusokat állapított meg az ekkortól Pestre helyezett országgyűlésnek, s az V. cikkelyben kimondta a választójogosultság alapvető polgári feltételét, hogy a népképviselet alapján történjenek a választások. További cikkelyekben rendelkeztek az alkotmányosság védőbástyájának tekintett vármegye ugyancsak népképviselet alapján történő átalakításáról, a megyei tisztválasztásokról, igaz e kérdéseket már csak egy következendő országgyűlésen tárgyalva.

Az országgyűlést - az első magyar független felelős kormány tagjai és elnöke jelenlétében - 1848. július 5-én a pesti régi Vigadó épületében nyitotta meg István nádor. A képviselőház (a régi alsótábla, az alsóház) a Vigadóban, a felsőház a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezett a forradalmi időkben.
elsőválasztó