A magyar választási rendszer

A jelenlegi magyar választási rendszert az alkotmányos átmenet időszakában, 1989-ben alkották meg a törvényhozók, háromoldalú egyeztető folyamat eredményeként. Megalkotói kifejezetten átmenetinek szánták, a rendszerváltás feltételét megteremtő első demokratikus választásra, ennek ellenére máig alapvetően változatlan formában működik. A választási rendszer kialakításának alku-jellege magyarázza, hogy vegyes parlamenti választási struktúra jött létre, mely egyaránt alkalmazza a többségi és az arányos rendszert, s e kettőt kombinálja egy arányosító elemnek szánt országos kompenzációs listával.

A rendszerváltozás óta öt parlamenti választás zajlott le (1990, 1994, 1998, 2002, 2006) az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény alapján. Az említett törvény által felvázolt választási rendszer megfelel a demokratikus követelményeknek, és mindeddig jól vizsgázott. Természetesen 20 éves fennállása alatt számos módosításon esett át a parlamenti választásokat lefedő szabályanyag, mely az anyagi jogot csak részleteiben, a választási eljárást azonban alapjaiban is érintette. Ilyen fontosabb módosítás volt az eljárási szabályok külön törvényben való szabályozása, amely 1997-ben született meg, s valódi kódexnek tekinthető, hiszen nem csak a parlamenti, hanem valamennyi választási típus, illetőleg az országos népszavazás eljárási szabályanyagát tartalmazza.

Az országgyűlési választás szabályanyagát is érintő fontos módosítás tekinthető a külképviseleti szavazás bevezetése (amellyel a 2004. évi európai parlamenti választásokon már élhettek a választópolgárok), valamint a 2005. év folyamán történt eljárási reform, amelynek főbb elemei a választási bizottságok hatáskörének, illetékességének és működésének, valamint a jogorvoslati eljárás szabályainak pontosítása.

A továbbiakban a magyar országgyűlési választási rendszer jogi struktúráját mutatjuk be vázlatos jelleggel, valamint érintőlegesen foglalkozunk a választásokhoz kapcsolódó egyéb kérdésekkel, mint például a kampányfinanszírozás jellege, illetőleg a média szerepe a választásokon.

Az országgyűlési képviselők választása

A magyar országgyűlési választások szabályanyagát az alábbi jogszabályok tartalmazzák:

1. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, amely megfogalmazza a népképviseleti demokrácia alapelvét, szabályozza a választójogosultság feltételeit, mint alapvető politikai jogot, meghatározza a választások alapelveit, és a választás kiírásának legalapvetőbb szabályait.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya kimondja, hogy Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

2. 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról (Vjt.), amely a választások anyagi jogi szabályait tartalmazza, meghatározva a választási rendszer felépítését, elemeit, a mandátumkiosztás módját és az eredmény megállapításának szabályait, valamint rendelkezést tartalmaz az időközi országgyűlési választás megtartására vonatkozóan.
3. 1997. évi C. törvény a választási eljárásról (Ve.), amely a választási eljárási jogi elemeinek szabályait rögzíti (választási szervek, névjegyzék, ajánlás, jelölés, szavazás, külképviseleti szavazás, szavazatösszesítés, eredmény-megállapítás, jogorvoslatok, stb.)
4. BM ill. ÖM rendeletek, amelyek a választási irodák feladatait, a választás során alkalmazandó nyomtatványok mintáit, a választás céljára biztosított állami pénzeszközök felhasználásának, ellenőrzésének szabályait, a választás határidőit és határnapjait határozzák meg.

A választójogosultság

Az Alkotmány „Alapvető jogok és kötelességek” című XII. fejezetében politikai alapjogként határozza meg a választójogot.

A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országgyűlési képviselők választásán választó és választható legyen.

Az aktív (választásra jogosultság) és passzív (választhatóság) választójog feltételei megegyeznek:

magyar állampolgárság
nagykorúság (18. életév betöltése)
magyarországi lakóhely

Korábban az aktív választójog gyakorlásához a törvény megkövetelte, hogy a választópolgár a szavazás napján az ország területén tartózkodjék. A jelenlegi szabályozás szerint azonban a Magyarországon lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgár a Magyar Köztársaság külképviseletein is leadhatja szavazatát, amennyiben a szavazás napján külföldön tartózkodik és előzetesen kérte a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét.

A választójogot csak az ún. természetes kizáró okok korlátozzák. Az Alkotmány szerint nincsen választójoga annak, aki:

jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll,
jogerős bírósági ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás alatt áll,
szabadságvesztés büntetését tölti,
büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

A választások időpontja

Az Alkotmány az Országgyűlésre vonatkozó fejezetében kimondja, hogy az országgyűlési képviselők választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatása miatti választás kivételével -az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.

Az országgyűlési választások első és második fordulójának napját a köztársasági elnök tűzi ki.

A választások alapelvei

Az Alkotmány egy külön fejezetet (XIII.) szentel a választások alapelveinek meghatározására. E fejezetben kimondja, hogy az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

Az Alkotmány által nevesített négy alapelv - általános és egyenlő választójog, közvetlen és titkos szavazás - a demokratikus választási rendszer alappillérei, amelyek tiszteletben tartása és betartása minden demokratikus berendezkedésű államnak kötelessége.

A választási rendszer felépítése, elemei

A magyar Országgyűlés 386 képviselőből áll, akik közül 176 egyéni választókerületben, 152 területi listán kerül megválasztásra, 58 mandátum pedig országos listáról kerül kiosztásra.
Ennek megfelelően a magyar választási rendszer a következőképpen épül fel:

176 egyéni választókerület: az ország területe 176 egyéni választókerületre oszlik, minden választókerületből egy képviselő kerül a parlamentbe.

20 területi választókerület: a törvény 20 területi választókerületet intézményesít, amely a 19 megye és a főváros területét fedi le. Ezekben a választókerületekben listás választás van. A listákról maximum 152 mandátumot osztanak ki.

Országos (kompenzációs) lista: E listáról minimum 58 mandátum a pártok mandátumot nem szerzett egyéni jelöltjeire leadott szavazatok, illetve területi listáira leadott, de mandátumot szintén nem eredményező szavazatok (a kettő együtt: töredékszavazatok) arányában kerül kiosztásra.

A magyar vegyes választási rendszerben két választási rendszer él egymás mellett: az egyéni választókerületi rendszer, ahol személyekre lehet szavazni és a szavazatok többségét elnyerő jelölt lesz a képviselő, valamint az arányos rendszer, ahol pártlistákra szavaznak, és a pártok a rájuk eső szavazatok arányában részesülnek a mandátumokból. A kétféle mandátumszerzési módon kívül a harmadik formában – az arányos képviselet erősítése érdekében – az országos listákról a töredékszavazatok alapján tölthetők be a képviselői helyek. Így tehát három különböző módon lehet mandátumhoz jutni, a törvény azonban kimondja, hogy a képviselők jogai és kötelességei azonosak, függetlenül megválasztásuk formájától. A képviselők visszahívására jogrendszerünk nem ad lehetőséget, a népképviseleti szervben helyet foglaló képviselők szabad mandátum alapján tevékenykednek.

Választójogi törvényünk igen erős szűrőrendszert állít fel annak érdekében, hogy csak a valóban jelentős társadalmi támogatottsággal rendelkező politikai erők juthassanak be a parlamentbe, s ez igazán a jelölés lépcsőzetes felépítésében követhető nyomon.

A jelölés lépcsőzetessége az alábbiak szerint alakul:

Egyéni választókerület: 750 érvényes ajánlás
Területi lista: a területi választókerületben lévő egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább 2 egyéni választókerületben jelölt állítása
Országos lista: legalább 7 területi választókerületben területi lista állítása

A feltételek láthatóan nehezednek minden egyes lépcsőnél, amely lehetővé teszi, hogy csak a valóban jelentős társadalmi támogatottságú politikai erők juthassanak be a népképviseleti szervbe. A jelölési rendszer szűrő jellegét kiegészítve a mandátumkiosztással kapcsolatban a választási küszöb jelenik meg, mint további kritérium.

A magyar választási rendszer egyik összetevője az arányosításra törekvő területi listás elem, melyben 152 mandátum kerül kiosztásra. A magyar választási rendszer 5%-os választási küszöböt alkalmaz. A mandátumok elosztása előtt a szavazatok összesítése alapján megállapítják, hogy melyek azok a pártok, amelyeknek a területi listáira leadott szavazatok száma nem éri el a területi listákra leadott, országosan összesített szavazatszám 5%-át. Ezek a pártok nem kaphatnak mandátumot sem a területi, sem pedig az országos listáról, és ennek következtében elveszítik az egyéni választókerületben elért töredékszavazataikat is.

I. Egyéni választókerületek (176)

A Vjt szabályai szerint az egyéni választókerületben a választópolgárok és a pártok jelölhetnek. Egyéni jelöltként tehát nem csak pártjelöltek, hanem független jelöltek is megmérettethetik magukat a választásokon. Jelöltet két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet. Ahhoz, hogy valaki pártszínekben vagy függetlenként egyéni választókerületben jelöltként indulhasson, meg kell szereznie legalább 750, a választókerületben lakó választópolgár aláírásával hitelesített ajánlását.

Eredmény megállapítása:
Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz az országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Ha ilyen jelölt nem volt, második fordulót kell tartani.
A második fordulóban képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott.

II. Területi lista (19 megye és a főváros)

A területi választókerületben – vagyis a fővárosban és a 19 megyében – területi listán pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább 2 egyéni választókerületben jelöltet állított.
A területi lista állításának joga kizárólag a pártokat illeti meg. Annak azonban nincs jogi akadálya, hogy valamely párt listájára független jelölt is felkerüljön, hiszen a pártok a lista összeállításának kérdésében saját hatáskörben döntenek.
A területi pártlista kötött lista, amely azt jelenti, hogy a jelöltek sorrendjét maga a párt határozza meg, és a területi listára való szavazáskor a választópolgár a listán szereplő jelöltek sorrendjét nem változtathatja meg (a preferenciális szavazás tehát nem lehetséges).
A területi listán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ha a bejelentett jelöltek száma kevesebb, mint a lista által elért mandátumok száma, az azzal a következménnyel jár, hogy a ki nem adható mandátumok betöltetlenül maradnak.

Mandátumkiosztás:
A kétszavazatos rendszerből következően a választópolgárok az egyéni választókerületi jelölt mellett az adott területi választókerületben listát állított pártok területi listáira is szavaznak.
A területi mandátumokból csak azok a pártok részesednek, amelyek az 5%-os küszöb kitételének megfeleltek. A mandátumkiosztás a pártok listáira leadott szavazatok arányában, a Hagenbach-Bischoff formula szerint zajlik, kiegészítve a 2/3-os (legnagyobb maradék) szabályával.

III. Országos lista

Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 7 területi választókerületben állított listát.
Országos listán legfeljebb 174 jelölt állítható, vagyis háromszor annyi, mint ahány mandátum a listáról megszerezhető.
A Vjt. a jelöléssel kapcsolatban kimondja, hogy ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi listán és az országos listán lehet jelölt. Amennyiben az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt a területi listáról, illetőleg az országos listáról törölni kell. Ha a mandátumot a területi listán szerzi a jelölt, nevét az országos listáról törölni kell.

Mandátumkiosztás:
Az országos lista mandátumainak kiosztása az 5%-ot elért pártok töredékszavazatainak arányában történik.

Töredékszavazatnak minősül:
a) Az egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot,
b) A területi választókerületben a választás érvényes fordulójában a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek a mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek a mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták.
Tehát az egyéni választókerületi jelölt és a területi lista töredékszavazatai felkerülnek a párt által állított országos listára. A mandátumok elosztása a D’Hondt módszer segítségével történik.
Az a párt, amelynek a területi listáira az országosan leadott érvényes szavazatok száma nem haladja meg az 5%-ot:

Elveszíti az egyéni választókerületben elért töredékszavazatait,
Nem szerez területi választókerületben mandátumot,
Nem szerez mandátumot az országos listán.

Összefoglalásként elmondható, hogy a Vjt. által meghonosított magyar választási rendszerben jelen van:

Többségi elem: az egyéni választókerületekben, ahol személyre történő szavazás zajlik és az a jelölt szerez mandátumot, aki az első fordulóban megszerezte a szavazatok abszolút többségét, vagy a második fordulóban a szavazatok relatív többségére tett szert,
Listás arányos elem (5%-os választási küszöbbel):
Területi választókerületekben: a területi listákon a pártok a Hagenbach-Bischoff módszerrel megállapított kvóciens alapján jutnak mandátumhoz, illetőleg a kiegészítésként alkalmazott legnagyobb maradék szabályának alkalmazásával,
Országos listán: a töredékszavazatok kiosztása osztós módszerrel, a d’Hondt formulával kerül kiosztásra.

A választási eljárás főbb kérdései

Az 1997. évi C. törvény (Ve.) átfogóan szabályozza a választási eljárás szakaszait. Az országgyűlési választásokra alkalmazandóak a törvény általános rendelkezései, valamint kifejezetten az országgyűlési képviselők választására vonatkozó XI. fejezete, amely részletezi a népképviseleti választáshoz kapcsolódó különös eljárási szabályokat.

Az alábbiakban a választási eljárás alapelveit, a szavazás módját, a jogorvoslati rendszert, illetőleg a választási szerveket emelném ki részletesebben az eljárási szabályok közül.
Fontos, garanciális részét képezi a törvénynek a választási eljárás alapelveinek meghatározása, amelyek biztosítják a választások tisztaságát, a demokratikus követelmények érvényesülését (Ve. 3.§):

A választás tisztaságának megóvása, a választási csalás megakadályozása,
Önkéntes részvétel a jelölésben, a választási kampányban és a szavazásban
Esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között,
Jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás,
Jogorvoslat lehetősége és pártatlan elbírálása,
Választás eredményének gyors és hiteles megállapítása.

A szavazás

A választópolgárok, amennyiben élni kívánnak választójogukkal, a településeken kialakított szavazókörökben adhatják le szavazataikat. Minden választópolgár a szavazást megelőző 58. napon értesítőt kap kézhez, melyben értesül a szavazás napjáról, idejéről és helyéről (melyik kijelölt szavazókörben adhatja le szavazatát).
Szavazni csak személyesen lehet, a szavazás napján 6-19 óráig a választópolgár lakóhelye szerinti szavazókörben. Ettől eltérni csak előre, külön szabályok alapján kiadott igazolással lehet, illetőleg ha a választópolgár a törvényben meghatározottak szerint felvételét kérte a külképviseleti névjegyzékbe, s a Magyar Köztársaság valamely általa megjelölt külképviseletén szavaz.
A választási rendszer jellegének megfelelően a választópolgárok két szavazattal rendelkeznek, egyrészt az egyéni választókerületi jelöltre, másrészt a pártok területi listáira voksolhatnak. Az országos lista kompenzációs jellegű, arra a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak.
A szavazás lebonyolításáért a szavazókörben a szavazatszámláló bizottság felelős, akik a szavazás lezárása után megszámlálják a szavazatokat és megállapítják a választás szavazóköri eredményét.

Jogorvoslatok

A jogorvoslatok régi formája, a panasz és a kifogás helyett a 2005. évi törvénymódosítás után a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem eszköze áll a jogorvoslatot igénylők rendelkezésére.
A kifogás a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással benyújtható jogorvoslati eszköz, amellyel bárki élhet.
A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozata ellen nyújtható be, azt bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy előterjesztheti.
Kizárt a fellebbezés a másodfokon eljárt választási bizottság, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen.
határozata ellen, jogszabálysértésre hivatkozva nyújthatja be bármely választópolgár
A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen, jogszabálysértésre hivatkozva nyújthatja be bármely választópolgár, a jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy által. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
A jogorvoslati kérelmek benyújtására a választási eljárásban általában 3 napos - kivételesen 1 napos határidő áll az érintettek rendelkezésére.
Az általánostól részben eltérő szabályok érvényesülnek a médiával, a névjegyzékkel, külképviseleti névjegyzékkel a külképviseleti szavazással, valamint a választás eredményével kapcsolatos jogorvoslatok során.

A jogorvoslati fórumrendszer

Az országgyűlési képviselők választásán jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottságok a következők:
-Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság
-A területi választási bizottság
-Az Országos Választási Bizottság

Az országgyűlési képviselő-választás során jogorvoslati fórumként eljáró bíróságok:
Helyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) a névjegyzékkel, külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos ügyekben
Megyei (Fővárosi) Bíróság
Legfelsőbb Bíróság

Választási szervek

Az országgyűlési választásokon választási szervként választási bizottságok és választási irodák működnek. Tevékenységük sokrétű, hatékony együttműködésük biztosítja a választások zökkenőmentes lebonyolítását.

I. A választási bizottságok

A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei, amelyeknek elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választás tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.

Az országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok működnek:
minden szavazókörben (országosan közel 11 000-ben) szavazatszámláló bizottság működik

(SZSZB), az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el (HVB);
a 176 egyéni választókerületben az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság működik (OEVB);
a 20 területi választókerületben (19 megye és a főváros) a területi választási bizottságok működnek (TVB, FVB);
valamint országos illetékességgel az Országos Választási Bizottság (OVB).

A választási bizottságok legalább 3 tagból (és a póttagokból) állnak, akiket a megfelelő szinten az önkormányzatok képviselőtestületei választanak meg. Az Országos Választási Bizottság öt tagját és szükséges számban póttagokat pedig az Országgyűlés választja, személyükre - a pártok javaslataira is figyelemmel - a belügyminiszter tesz indítványt.

Delegálás a választási bizottságokba

A választási bizottságoknak - a választott tagokon felüli - további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg.

A fentiek szerint megbízott tagot delegálhat:

az SZSZB-be egyéni képviselőjelöltet, illetve listát állító jelölő szervezet, továbbá a független jelölt,
az OEVB-be az egyéni képviselőjelöltet állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt,
a TVB-be a területi választókerületben (megyében) területi listát állító jelölő szervezet,
az OVB-be az országos listát állító jelölő szervezet.

A pártok, független jelöltek saját érdeke, hogy valamennyi választási szervbe delegáljanak egy-egy tagot, mivel így személyesen ellenőrizhetik, elősegíthetik a választás törvényes lefolyását, illetve aktív részesei lehetnek az esetleges jogviták eldöntésének.

A választott és delegált tagok jogai és kötelezettségei azonosak, az utóbbiak azonban tiszteletdíjban nem részesülnek.

II. A választási irodák

A választási irodák a választások előkészítésével, lebonyolításával, a választópolgárok, a jelöltek és a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek.
A szavazatszámláló bizottságok kivételével minden választási bizottság mellett, továbbá a külképviseleteken is működnek választási irodák. Így az országgyűlési választásokon működő választási irodák:

települési szinten helyi választási iroda,
az országgyűlési egyéni választókerület székhelyén országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda,
minden megyében, és a fővárosban területi választási iroda,
országos szinten Országos Választási Iroda,
a Magyar Köztársaság nagykövetségein és konzulátusain külképviseleti választási iroda

A szavazatszámláló bizottság mellett a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvezetőként működik.

A Magyarország területén működő választási irodák

Az Országos Választási Iroda vezetőjét a választásokért felelős miniszter (jelenleg az Önkormányzati Miniszter) bízza meg, határozatlan időre. A helyi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője a jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző.

A választási iroda tagjai

A választási iroda tagjává csak köztisztviselő és közalkalmazott nevezhető ki.
A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait a belügyminiszter határozatlan időre bízza meg.
A külképviseleti választási iroda vezetőjét és tagjait az OVI vezetője bízza meg.

A választási irodák jogállása, tevékenységük irányítása

A választási irodák szakmai tevékenységét a választásokért felelős miniszter az Országos Választási Iroda vezetője útján irányítja.
Az Országos Választási Iroda vezetője a többi választási iroda vezetője részére, a területi választási iroda illetékességi területén az országgyűlési egyéni választókerületi és a helyi választási iroda vezetője részére, az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője illetékességi területén a helyi választási iroda vezetője részére a Ve.-ben meghatározott feladatainak ellátásával kapcsolatban közvetlen utasítást adhat.
A polgármester, a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés és annak tisztségviselője a választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására a választási iroda vezetőjének, tagjainak nem adhat utasítást.

A választási iroda feladatai:

hirdetményt tesz közzé a szavazás napjáról, a választással, a jelöléssel, a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, továbbá az érvényes jelöléshez szükséges ajánlások számáról,
közzéteszi a választókerület jelöltjeinek, a jelölő szervezeteknek a nevét, illetőleg a független jelölés tényét,
közzéteszi a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét,
megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását, biztosítja a választópolgárok pártsemleges tájékoztatását,
működteti a választások információs rendszereit,
ellátja a jelöltajánlások ellenőrzésével kapcsolatos technikai feladatokat,
működteti a választási csalást felderítő számítógépes programot,
ellátja a választásokért felelős miniszter rendeletében meghatározott más feladatokat.

A külképviseleteken működő választási iroda

Az országgyűlési választásokon a Magyar Köztársaság külképviseletein működő külképviseleti választási iroda (továbbiakban: KüVI) biztosítja a külföldön tartózkodó választópolgárok jogát szavazatuk leadására. A külképviseleteket a Ve. értelmében a Magyar Köztársaság nagykövetségei és főkonzulátusai jelentik.
A Magyarországon történő szavazástól eltérően a külképviseleteken nem működik választási bizottság, a külképviseleteken nem történik szavazatszámlálás kizárólag a szavazás technikai lebonyolítását végzi.

A külképviseleti választási iroda tevékenysége speciális jellegű annyiban, hogy a Magyarországon működő szavazatszámláló bizottság feladatkörének ugyan csak egy részét végzi, ám a külképviseletek elhelyezkedéséből adódóan további, sajátos feladatok végrehajtása válik szükségessé. E feladatokat a KüVI az Országos Választási Irodával szoros együttműködésben végzi.