archivum / gy.i.k.

Gyakran ismétlődő kérdések

1. Ki jogosult részt venni az Európai Parlament képviselőinek választásán?

2. Mire szolgál az Európai Parlament tagjainak választásán a névjegyzék?

3. Mikor és hol teszik közszemlére a névjegyzéket?

4. Mi történik, ha a választópolgár a névjegyzék elkészítését követően lakóhelyet változtat?

5. Mi célt szolgál az értesítő (kopogtatócédula)?

6. Mi a szavazókör?

7. Hogyan szavazhat a választás napján a lakóhelyétől távol, de Magyarországon tartózkodó választópolgár?

8. Hogyan szavazhatnak a választás napján külföldön tartózkodó magyar választópolgárok?

9. Ki szavazhat a nagykövetségen?

10. Hogyan lehet kérni a külképviseleti névjegyzékre való felvételt?

11. Milyen határidővel lehet a külképviseleti névjegyzékre való felvétel iránti kérelmet benyújtani?

12. Mi történik a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtása után?

13. A külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításával kapcsolatban melyek a jogorvoslat lehetőségei?

14. Szavazhatnak-e az Európai Unió más tagállamában az ott lakóhellyel rendelkező magyar választópolgárok?

15. Hogyan lehet megakadályozni, hogy a választópolgár két tagállamban adja le szavazatát?

16. Szavazhatnak-e és hol azok a magyar állampolgárok, akik helyzetükből adódóan nem tudnak egy konkrét lakásba bejelentkezni (pl. hajléktalanok)?

17. Hogyan szavazhatnak az állapotuk folytán szavazásukban akadályozott személyek?

18. Hogyan szavazhat, aki az Európai Parlament tagjai választásának napján kórházban van?

19. Milyen választási bizottságok működnek az Európai Parlament tagjainak választásán?

20. Kikből állnak a szavazatszámláló bizottságok?

21. Kikből állnak a külképviseleti szavazatszámláló bizottságok?

22. Ki vehet részt a szavazatszámlálásban?

23. Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál?

24. Milyen feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás?

25. Melyek az ajánlás szabályai az Európai Parlament tagjainak választásán?

26. Hogyan választjuk az Európai Parlament tagjait?

27. Mikor érvényes és eredményes az Európai Parlament tagjainak választása?

28. Melyek a jogorvoslat lehetőségei?

29. Hány magyar tagja lesz az Európai Parlamentnek?

30. Mely okmányokkal igazolhatja a választópolgár a személyazonosságát és lakóhelyét?

31. Választásokkal kapcsolatban hol érdeklődhetnek a választópolgárok?

32. Mi a választási irodák és a választási bizottságok címe?

33. Lakcímigazolvány igénylése hol és hogyan történik?

34. Szavazhatnak-e a fiktív lakcímmel rendelkezők?

35. Mely jogszabályok határozzák meg az európai parlamenti tagok választásának lebonyolítási szabályait?

36. Lejárt érvényességű okmányokkal lehet-e szavazni?

37. Mi a település szintű lakcím jelentősége a választásoknál?

38. Hol és mikor tudja a polgár megtekinteni a választások eredményeit?

39. Ki a nemzetközi megfigyelő és milyen jogai vannak?

40. Lehet-e helyi időközi önkormányzati választást, illetve helyi népszavazást tartani az Európai Parlament tagjai választásának napján?

1. Ki jogosult részt venni az Európai Parlament képviselőinek választásán?

A Magyar Köztársaságban az Európai Parlament tagjainak választásán választójoggal rendelkezik

  1. minden magyar választópolgár, aki nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint
  2. az európai unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel rendelkezését igazolja.


2. Mire szolgál az Európai Parlament tagjainak választásán a névjegyzék?

A névjegyzék olyan közhitelű nyilvántartás, amely azoknak a magyar és európai uniós állampolgároknak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon választójoggal rendelkeznek az Európai Parlament tagjainak választásán. A névjegyzék a választás törvényes lebonyolításának legfontosabb garanciális eleme. A választást lebonyolító választási szerveknek fontos segédeszköz, amelynek szerepe van az eredmény megállapításában, segítségével ellenőrizni tudják az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében kiszűrhetők a kétszer, többször szavazók. A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője (jegyző) állítja össze.

A névjegyzék a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataira épül, amelyre hivatalból fel kell venni az adott településen lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú választópolgárokat.

Kérelmükre kell felvenni azokat az uniós állampolgárokat, akik Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek.


3. Mikor és hol teszik közszemlére a névjegyzéket?

A névjegyzéket 2004. április 14-től április 21-ig kell közszemlére tenni a polgármesteri hivatalokban. A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt 2004. április 14-től április 21-én 16.00 óráig lehet kifogást benyújtani a helyi választási iroda vezetőjénél.

A módosított névjegyzék 2004. június 11-én 16.00 óráig tekinthető meg a polgármesteri hivatalban.


4. Mi történik, ha a választópolgár a névjegyzék elkészítését követően lakóhelyet változtat?

Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője - a bejelentkezéssel egyidejűleg - felveszi a névjegyzékbe, és erről értesítő átadásával tájékoztatja. A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét a névjegyzékből való törlés érdekében.


5. Mi célt szolgál az értesítő (kopogtatócédula)?

Az értesítő a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítés, amely felhívja a választópolgár figyelmét arra, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán szavazhat. Felvilágosítást tartalmaz a választás kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, valamint arról, hogy mikor, hol és hogyan lehet szavazni. Az értesítőt a jegyző 2004. április 16-ig küldi meg a választópolgároknak.

Aki nem kap értesítőt, a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalnál a jegyzőhöz fordulhat.


6. Mi a szavazókör?

A szavazókör az egy lakókörnyezetben élő választópolgárok szavazására szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőből tájékozódnak. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600-1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező.


7. Hogyan szavazhat a választás napján a lakóhelyétől távol, de Magyarországon tartózkodó választópolgár?

Ha a választópolgár belföldön lakóhelyétől távol kíván szavazni, igazolást kell kérnie a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban a jegyzőtől. Ezt megteheti személyesen vagy meghatalmazott útján 2004. június 11-én 16.00 óráig, ajánlott levélben pedig úgy, hogy az 2004. június 8-ig megérkezzen a választási irodához. Igazolás faxon nem kérhető és nem adható ki!


8. Hogyan szavazhatnak a választás napján külföldön tartózkodó magyar választópolgárok?

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein szavazhatnak abban az esetben, ha a külképviseleti névjegyzéken szerepelnek.

Külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől 2004. május 14-ig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb 2004. május 14-ig megérkezzen a helyi választási irodába.

A választópolgárt a külképviseleti névjegyzékben való felvételével egyidejűleg törlik a lakóhelye szerinti névjegyzékből, ezért szavazatát csak a külképviseleten adhatja le. A külképviseleti névjegyzékbe május 14-ét követően választópolgárt felvenni nem lehet.


9. Ki szavazhat a nagykövetségen?

A nagykövetségen az a nagykorú, a Magyar Köztársaság területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és a szavazás napján külföldön tartózkodó magyar állampolgár szavazhat, aki szerepel a külképviseleti névjegyzéken.

A választójogosultságot az érvényes magyar útlevél, magyarországi ingatlantulajdon, illetőleg bejelentett (ideiglenes) tartózkodási hely önmagában nem alapozza meg.


10. Hogyan lehet kérni a külképviseleti névjegyzékre való felvételt?

A külképviseleti névjegyzékre való felvétel iránti kérelmet a választópolgár lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjéhez (a települési jegyzőhöz) személyesen, meghatalmazott útján vagy postai úton ajánlott levélben kell eljuttatni.

A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével vagy a nyomtatványon szereplő adatok megadásával lehet benyújtani. A nyomtatvány elérhető a külképviseleteken és a választási irodákban, illetve letölthető a www.valasztas.hu internetes címen.

Amennyiben a választópolgár a kérelmet meghatalmazott útján nyújtja be, a meghatalmazás akkor fogadható el, ha a választópolgár a meghatalmazást saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú a meghatalmazáson aláírásával igazolja, hogy a választópolgár a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el; ez esetben a meghatalmazáson a tanúk lakóhelyét is fel kell tüntetni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell azt a tényt, hogy a meghatalmazás kiterjed a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtására.


11. Milyen határidővel lehet a külképviseleti névjegyzékre való felvétel iránti kérelmet benyújtani?

A kérelmet személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb 2004. május 14-ig kell benyújtani a választópolgár lakóhelye szerinti jegyzőhöz. Ajánlott levél esetén a levélnek szintén eddig az időpontig kell megérkeznie. Ezen határidő jogvesztő.


12. Mi történik a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtása után?

Ha a kérelem teljesítésének nincsen akadálya, a jegyző a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti választói névjegyzékből.

A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező nem rendelkezik választójoggal, vagy ha a megadott adatok hiányosak.

A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvételről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elutasításáról a kérelmezőt magyarországi lakcímén, illetőleg a kérelmező által megadott külföldi címen közvetlenül, postai úton, haladéktalanul értesíti.

13. A külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításával kapcsolatban melyek a jogorvoslat lehetőségei?

A jegyző külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasító döntésével szemben a választópolgár az értesítést kézhezvételétől számított 3 napon belül a döntést hozó jegyzőhöz kifogást nyújthat be. A kifogásról a jegyző 3 napon belül dönt.

A jegyző kifogást elutasító döntése a döntés közlésétől számított három napon belül támadható meg, ezért a jegyző kifogást elutasító döntéséről haladéktalanul értesíti a választópolgárt. A döntés ellen a választópolgár a lakóhelye szerinti helyi bíróságnál, Budapesten a Pest Központi Kerületi Bíróságnál élhet kifogással. A bíróság a jogorvoslat iránti kérelemről 3 napon belül dönt és döntéséről haladéktalanul értesíti a választópolgárt és a helyi választási iroda vezetőjét.


14. Szavazhatnak-e az Európai Unió más tagállamában az ott lakóhellyel rendelkező magyar választópolgárok?

Azok a magyar választópolgárok, akik más uniós tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, elhatározásuk szerint választójogosultságukat e tagállamban gyakorolhatják. Ebben az esetben az adott tagállam választási jogszabályainak megfelelően kerülhetnek fel a névjegyzékre, és az ott induló jelöltekre szavaznak. Az Országos Választási Iroda az érintett tagállamból érkező értesítés alapján ezeket a választópolgárokat nyilvántartásba veszi. Egyidejűleg értesíti a magyarországi lakóhelyük szerinti helyi választási iroda vezetőjét, aki a választópolgárt a névjegyzékből törli. A törlésről magyarországi lakcímén haladéktalanul értesítenie kell az érintett polgárt.


15. Hogyan lehet megakadályozni, hogy a választópolgár két tagállamban adja le szavazatát?

A tagállamok választási szervei megküldik a náluk szavazó választópolgárok adatait a polgár hazájába, ahol őt törlik a névjegyzékről.


16. Szavazhatnak-e és hol azok a magyar állampolgárok, akik helyzetükből adódóan nem tudnak egy konkrét lakásba bejelentkezni (pl. hajléktalanok)?

Ezek a polgárok akkor szavazhatnak, ha települési szintű lakóhelyet létesítenek a jegyzőnél, ilyenkor a jegyző által kijelölt szavazókörben szavazhatnak, melynek címéről a helyi választási irodában tájékoztatást tudnak adni részükre.


17. Hogyan szavazhatnak az állapotuk folytán szavazásukban akadályozott személyek?

Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, a szavazókörben igénybe veheti más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét. Segítőit a szavazófülkébe is magával hívhatja, s ott a választópolgár utasítása szerint együtt töltik ki a szavazólapot. A szavazásra mozgóurna útján is van lehetőség. Ilyenkor kérelemre a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a mozgóurnával történő szavazás a szavazóhelyiségen kívüli szavazás kivételes esete, és kizárólag - a választások időpontjában - a mozgásában gátolt választópolgár szavazásának biztosítására szolgál.

A mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket a szavazás napja előtt a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet bejelenteni. A külképviseleteken mozgóurnás szavazásra nincs lehetőség.


18. Hogyan szavazhat, aki az Európai Parlament tagjai választásának napján kórházban van?

Aki a szavazás napján kórházban tartózkodik, csak akkor szavazhat, ha igazolással rendelkezik. Az igazolás birtokában fel kell vetetnie magát azon szavazókör névjegyzékébe, amelynek területén a kórház található. Az igazolást a lakóhelye szerint illetékes jegyzőtől igényelheti (ld. "Hogyan szavazhat a lakóhelyétől távol lévő választópolgár?" című kérdést). A mozgóurna igényt a szavazás napja előtt a kórház területén illetékes választási irodánál, vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet bejelenteni.


19. Milyen választási bizottságok működnek az Európai Parlament tagjainak választásán?

Az Európai Parlament tagjainak választásán a következő választási bizottságok működnek:

  • szavazatszámláló bizottság
  • az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság
  • külképviseleti szavazatszámláló bizottság
  • területi választási bizottság
  • Országos Választási Bizottság


20. Kikből állnak a szavazatszámláló bizottságok?

A Magyarországon működő szavazatszámláló bizottságok az önkormányzati képviselőtestületek által - 2002-ben az országgyűlési választást megelőzően - megválasztott tagokból, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító pártok által delegált tagokból állnak.


21. Kikből állnak a külképviseleti szavazatszámláló bizottságok?

A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság három választott tagból és egy póttagból áll.

A listát állító pártok minden külképviseleti szavazatszámláló bizottságba egy főt jelölhetnek. Ezek közül sorsolással választja ki az Országos Választási Bizottság a szavazatszámláló bizottság tagjait, majd közülük egy újabb sorsolással választja ki a póttagot. Az így kialakult személyi javaslatról az Országgyűlés szavaz.

Ezen kívül a listát állító pártok saját elhatározásuk alapján akár minden külképviseleti szavazatszámláló bizottságba küldenek megbízott tagokat. E tagok működésének költségeit a delegáló párt viseli.


22. Ki vehet részt a szavazatszámlálásban?

A szavazatszámlálásban csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt.


23. Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál?

A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai és a sajtó munkatársai, valamint a külföldi választási megfigyelők lehetnek jelen, az utóbbiak azonban nem zavarhatják a szavazatszámláló bizottság munkáját.


24. Milyen feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás?

Közvélemény-kutatás bármikor végezhető, azonban a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében a választás napján csak az alábbi feltételekkel:

  1. csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat,
  2. a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe és abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, nem léphet be,
  3. a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán az épületből kilépőket kérdezhetik meg.

Természetesen a közvélemény-kutatás esetén a válaszadás önkéntes. Fontos szabály, hogy a közvélemény-kutatási adatokat 2004. június 5-től június 13-án 19 óráig nem lehet közzétenni.


25. Melyek az ajánlás szabályai az Európai Parlament tagjainak választásán?

A választáson listát csak a jogerősen bejegyzett pártok állíthatnak. A listaállításhoz legalább 20 000 ezer választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy listát ajánlhat. Aki több listát ajánl, vagy egy listára több ajánlást ad le, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Az ajánlás a választópolgárhoz eljuttatott ajánlószelvény kitöltésével és a jelölő szervezet részére való átadással történik, az nem vonható vissza. Az ajánlás önkéntes, ezért pénz vagy előnyt elfogadni vagy kínálni tilos.


26. Hogyan választjuk az Európai Parlament tagjait?

A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A listán a jelöltek a párt által bejelentett sorrendben szerepelnek.

A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával. Ez jelenleg 24 hely.

A mandátumkiosztásban csak azok a pártok vehetnek részt, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.

A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának a fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.

Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában megtalálható, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában megtalálható az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni addig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.


27. Mikor érvényes és eredményes az Európai Parlament tagjainak választása?

A választás egyfordulós.

Nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, tehát a szavazás a megjelent választópolgárok számától függetlenül érvényes és eredményes.


28. Melyek a jogorvoslat lehetőségei?

A szavazatszámláló bizottság döntései ellen - a szavazatszámlálás kivételével - a területi választási bizottsághoz lehet 3 napon belül benyújtani a kifogást, a területi választási bizottság jogorvoslati döntése ellen a fővárosi/megyei bírósághoz lehet fordulni.

Az Országos Választási Bizottság döntései ellen benyújtott kifogást a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. A kifogást a döntéshozataltól számított 3 napon belül lehet benyújtani, a választás eredményét megállapító döntés ellen azonban csak 1 napon belül lehet a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni. A bírósági eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A külképviseleteken működő szavazatszámláló bizottságok döntése ellen benyújtott kifogásokról az Országos Választási Bizottság dönt. A kifogást a külképviseleti választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki azt faxon, vagy elektronikus úton haladéktalanul az Országos Választási Irodához továbbítja. A kifogás közvetlenül az Országos Választási Bizottsághoz is benyújtható.


29. Hány magyar tagja lesz az Európai Parlamentnek?

Az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaságot 24 megválasztott tag képviseli.


30. Mely okmányokkal igazolhatja a választópolgár a személyazonosságát és lakóhelyét?

Személyazonosság igazolására érvényes személyazonosító igazolvány, útlevél, 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedély szolgál, lakcímünket pedig az ún. lakcímigazolvánnyal tanúsíthatjuk.

Az uniós állampolgárok tartózkodási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal igazolhatják magukat a szavazókörben.

A külképviseleti szavazáshoz a lakcímet igazoló hatósági igazolvány nem szükséges.


31. Választásokkal kapcsolatban hol érdeklődhetnek a választópolgárok?

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 35. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a polgármesteri hivatalokban, illetve a megyei közgyűlés hivatalában működő választási irodák előkészítik, megszervezik, lebonyolítják a választásokat, a választópolgárok, a jelölő szervezetek pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével. A helyi választási irodák a választópolgárok tájékoztatása érdekében Választási Információs Szolgálatot is működtetnek. Az Országos Választási Iroda külön Internetes weblapot szerkeszt, amelynek tartalma végigkíséri a teljes választási folyamatot.


32. Mi a választási irodák és a választási bizottságok címe?

Magyarországon minden választási bizottság - a szavazatszámláló bizottság kivételével - mellett választási iroda működik. A választási bizottság titkársági feladatait a választási iroda látja el. A választási bizottságok és a választási irodák elérhetősége minden esetben megegyezik a polgármesteri hivatal, illetőleg a megyei közgyűlés hivatala címével.

Az Országos Választási Iroda:
Címe: Budapest, IX. Balázs Béla utca 35.
telefonszáma: (1)456-6520
Fax száma: (1)456-6519

Az Országos Választási Iroda keretén belül működő
Választási Információs Szolgálat:
Címe: Budapest, V. Zrínyi u. 5. (BM Duna Palota)
Zöld szám: (06-80) 20 40 16 vagy
Telefonszám: (1)266-1200
Fax száma: (1)332-6337
E-mail: visz@mail.ahiv.hu

A külképviseleti választási irodák, illetve bizottságok címeit füzetünk is tartalmazza, illetve az információ megtalálható a www.valasztas.hu internetes oldalon is.

Az Országos Választási Bizottság az Országos Választási Iroda címén, telefon és faxszámán keresztül érhető el.


33. Lakcímigazolvány igénylése hol és hogyan történik?

Az állampolgár lakcímváltozását az új lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. Az állampolgár a lakcímváltozás következtében az új lakcímét igazoló hatósági igazolványt kap, amit a köznyelv "lakcímkártyának" nevez. Ha az új lakóhelyén okmányiroda működik, akkor ott kell kezdeményezni az okmány kiadását, ebben az esetben rövidebb az ügyintézési határidő is.


34. Szavazhatnak-e a fiktív lakcímmel rendelkezők?

Azon személyek, akiknek lakcímét fiktiválták, nem kerülnek fel a névjegyzékre, így értesítőt, ajánlószelvényt sem kapnak. Ha ez a probléma a választás előtt kerül felszínre, akkor fel kell világosítani az érintettet, hogy jelentkezzen be arra a címre, ahol ténylegesen lakik, vagy létesítsen település szintű lakcímet.

Abban az esetben, ha a választópolgár a választás napján a személyazonosító igazolványba, illetőleg a lakcímigazolványba bejegyzett lakóhely címe szerinti szavazatszámláló bizottságtól kéri a felvételét a névjegyzékbe és rendelkezik választójogosultsággal, akkor felvételének nincs törvényes akadálya.


35. Mely jogszabályok határozzák meg az európai parlamenti tagok választásának lebonyolítási szabályait?

A legfontosabb választási és a választásokkal kapcsolatos jogszabályok a következők:

  • 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
  • 1997. évi C. törvény a választási eljárásról
  • 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról
  • .../2004. BM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény végrehajtásáról az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásán
  • .../2004. BM rendelet az Európai Parlament tagjainak 2004. évi választásának napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról
  • .../2004. BM rendelet 2004. június 13-án megtartásra kerülő Európai Parlament tagjai választási költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről
  • 53/2003. (XII. 27) BM rendelettel módosított 10/1998. (II. 20) BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról


36. Lejárt érvényességű okmányokkal lehet-e szavazni?

A közigazgatási szerv az ügyfél adatainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki. A hatósági igazolvány adattartalmát és érvényességi idejét jogszabály határozza meg. Ennek lejárta után, a választópolgár nem tudja hitelt érdemlően igazolni személyét, lakcímét, ezért lényeges az, hogy érvényes igazolvánnyal menjen el szavazni.

Az uniós állampolgárok tartózkodási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel és lakhelyüket igazoló hatósági igazolvánnyal igazolhatják magukat.

A lejárt érvényességű okmánnyal rendelkezőket a szavazatszámláló bizottság visszautasítja.


37. Mi a település szintű lakcím jelentősége a választásoknál?

A lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabályok értelmében lehetőség van település szintű lakcím bejelentésére, ilyenkor a polgár lakcímeként az adott települést tüntetik fel igazolványában.

A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen ki kell jelölni azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza.


38. Hol és mikor tudja a polgár megtekinteni a választások eredményeit?

A helyi választási iroda vezetője köteles biztosítani, hogy a választás szavazóköri eredményéről szóló jegyzőkönyvek a szavazás napját követően 3 napig a választási irodában megtekinthetők legyenek. Ugyanez a szabály vonatkozik a külképviseleti szavazóköri jegyzőkönyvre is.

A választás országos eredménye megtekinthető az Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálatánál, az Interneten, illetve országos napilapokban.


39. Ki a nemzetközi megfigyelő és milyen jogai vannak?

Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1990-es koppenhágai dokumentumának aláírójaként kötelezettséget vállalt arra, hogy az országban tartandó választásokra megfigyelőket hív más EBESZ államokból és megfelelő civil szervezetektől. Ennek megfelelően valamennyi választási szervnek elő kell segítenie a külföldi választási megfigyelők törvényes és eredményes munkáját. A sajtó képviselőihez hasonlóan a nemzetközi választási megfigyelők jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál - így a szavazatszámláló bizottságok munkájánál is -, tevékenységüket azonban nem zavarhatják, részükre utasításokat nem adhatnak.

A szavazás napján a külföldi választási megfigyelő:

  1. bármely általa kiválasztott szavazókörben a helyszínen tanulmányozhatja a szavazás megkezdését és menetét;
  2. megfigyelési szándékát a helyszínen a szavazatszámláló bizottság elnökének be kell jelentenie;
  3. tájékoztatást kaphat a szavazással kapcsolatos minden közérdekű információról;
  4. jelen lehet a szavazatok megszámlálásánál és annak eredményéről szóbeli tájékoztatást kaphat;
  5. az Országos Választási Központban figyelemmel kísérheti a választási részeredmények beérkezését, feldolgozását; e célból részt vehet sajtótájékoztatókon, jogosult előzetes tájékoztató anyagokra, figyelemmel kísérheti a választási eredmények alakulását.

A területi és helyi választási iroda vezetője a saját hatáskörben is fogadhat nemzetközi megfigyelőket illetékességi területén. Országos regisztráció céljából az akkreditáció megtörténtéről az Országos Választási Irodát tájékoztatni kell.


40. Lehet-e helyi időközi önkormányzati választást, illetve helyi népszavazást tartani az Európai Parlament tagjai választásának napján?

Törvényi korlátozás hiányában helyi és kisebbségi időközi önkormányzati választást és népszavazást az Európai Parlament tagjainak választásával egy napon, illetőleg azt megelőzően vagy azt követően bármikor meg lehet tartani.