Fogalomtár az Európai Parlamenti választásról

„Minden, amit az Európa Parlamenti választásról tudni kell”

Elsőként szavazó választópolgár

A szavazásra elsőként érkező választópolgár mindig ellenőrzi, hogy üres urnával indul-e meg a szavazás. Az urnát ezután lezárják, majd a szavazatszámláló bizottság az urnába egy ellenőrző lapot tesz, amit az elsőként szavazó állampolgár is aláír, ezzel elismerve, hogy mindent rendben talált.

Ugrás a lap tetejére...

Értesítő

Az értesítőt minden olyan állampolgár megkapja a választások előtti időszakban, aki jogosult a választásokon való részvételre. A közismertebb nevén kopogtatócédula felvilágosítást ad a választónak az európa parlamenti választás kitűzéséről, a névjegyzékbe való felvételről, és arról, hogy mikor és hol lehet szavazni. Ha valakihez nem jut el az értesítő, akkor a lakhelye szerinti illetékes polgármesteri hivatalban a jegyzőtől kell igényelnie.

Ugrás a lap tetejére...

Igazolás

Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol, de az ország területén tartózkodik, igazolással szavazhat. Igazolást igényelni a választópolgár lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől (jegyzőtől) lehet személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb a szavazást megelőző második napon 16 óráig. Igazolás ajánlott levélben is kérhető oly módon, hogy az legkésőbb a szavazás előtt öt nappal megérkezzen a helyi választási irodába (a jegyzőhöz).

Ugrás a lap tetejére...

Jegyzőkönyvvezető

A szavazatszámláló bizottság munkáját a helyi választási iroda egyik tagja jegyzőkönyvvezetőként segíti. Feladata a szavazás során a szavazatszámláló bizottság döntéseinek megfelelően a különböző jegyzékek, jegyzőkönyvek és a névjegyzék vezetése, a szavazás lezárása után pedig az adatlap és a szavazóköri jegyzőkönyv kitöltése.

Ugrás a lap tetejére...

Kampánycsend

A szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig választási kampányt folytatni tilos. A kampánycsend megsértésének minősül, ha a választópolgárok választói akaratát befolyásolni akarják, így különösen: a választópolgárok számára a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölő szervezet nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton.

Ugrás a lap tetejére...

Közvélemény-kutatás

A választás napján a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás:

• csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat;
• a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe nem léphet be;
• a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán a szavazóhelyiségekből kilépőket kérdezhetik meg. A választópolgárnak joga van véleményét titokban tartani.

Ugrás a lap tetejére...

Közszemlére tétel

A névjegyzéket a település jegyzője a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában, a szavazás előtt 60 nappal – nyolc napra – közszemlére teszi.
A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt írásban emelhető kifogás a névjegyzéket vezető helyi választási iroda vezetőjénél, a települési jegyzőnél.

Ugrás a lap tetejére...

Külföldön élő magyar állampolgár

Az a személy, aki a Magyar Köztársaság területét külföldön történt letelepedés céljából elhagyta, vagy magyar állampolgárként külföldön született és életvitelszerűen, állandó jelleggel külföldön él, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e másik állampolgársággal vagy, hogy milyen gyakorisággal és mennyi időt tölt Magyarországon. Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes magyar útlevéllel vagy 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedéllyel, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

Ugrás a lap tetejére...

Külképviseleti szavazás

Az a választópolgár, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain szavazhat, amennyiben a külképviseleti névjegyzékbe - kérelmére - felvették. Ezt a választópolgárnak személyesen, meghatalmazott útján vagy ajánlott levélben kell kérni a lakcím szerint illetékes jegyzőnél a szavazást megelőző 16. napig.

Ugrás a lap tetejére...

Letelepedett

Az a letelepedett jogállású külföldi állampolgár, aki az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes letelepedés engedéllyel életvitelszerűen él Magyarországon és az ország területén bejelentett lakóhelye van. Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

Ugrás a lap tetejére...

Magyarországon élő magyar állampolgár

A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik, az aki életvitelszerűen él az országban, továbbá az is, aki (munkája, külszolgálat, vagy tanulmányai miatt) átmenetileg külföldön tartózkodik. Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy magyar útlevéllel vagy 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedéllyel, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

Ugrás a lap tetejére...

Menekült

Az a menekült jogállású külföldi állampolgár, aki- az illetékes magyar hatóság által kiadott- menekült státusát elismerő jogerős határozattal rendelkezik, életvitelszerűen él Magyarországon és az ország területén bejelentett lakóhelye van. Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes személyazonosító igazolvánnyal, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal.

Ugrás a lap tetejére...

Mozgóurna

A mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére - az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén belül, mozgóurnával felkeresi. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. A mozgóurnát a választópolgár írásban kérheti a szavazás napja előtt a helyi választási irodától, a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottságtól.

Ugrás a lap tetejére...

Névjegyzék

Névjegyzékbe kerül minden választásra jogosult állampolgár. Ez egy olyan közhitelű nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán szavazhatnak-e. A névjegyzék emellett a választást lebonyolító választási szervek fontos segédeszköze, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni a többször szavazókat. A névjegyzéket közszemlére teszik.

Ugrás a lap tetejére...

Szavazás

A szavazás a választási procedúra lényege. A választópolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak, vagy ott, ahol őket a névjegyzékbe utólag igazolás és okmányaik alapján felvették. Aki külföldön szeretne szavazni, a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel után szavazatát a Magyar Köztársaság nagykövetségén adhatja le. Érvényesen szavazni egy listára lehet a jelölő szervezet nevénél lévő körben elhelyezett "X" vagy "+" jellel. A szavazat érvényességéhez az is szükséges, hogy a hivatalos szavazólapon adják le, a szavazólapot lepecsételjék, továbbá hogy azt tollal töltsék ki.

Ugrás a lap tetejére...

Szavazás ideje

Szavazni a szavazás napján, 2009. június 7-én, 6 órától 19 óráig lehet a kijelölt szavazókörben.

Ugrás a lap tetejére...

Szavazás lezárása

A szavazatszámláló bizottság elnöke 19 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy az előtérben tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja, ezt követően szavazatot nem szabad elfogadni.
A külképviseleteken a szavazást akkor is le kell zárni, ha a külképviseleti névjegyzéken szereplő valamennyi választópolgár leadta szavazatát.

Ugrás a lap tetejére...

Szavazatszámlálás, szavazatösszesítés

A szavazás lezárását követően a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjai együttesen kötelesek megszámlálni valamennyi szavazólapot. A szavazatszámláló bizottság először a fel nem használt, valamint rontott szavazólapokat külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja. Az urna felbontása előtt a szavazatszámláló bizottság ellenőrzi az urna sértetlenségét, majd az urna felbontása után az urnában lévő szavazólapok számát összehasonlítja a szavazókörben szavazók számával. Ezt követően külön csoportba helyezi és összeszámlálja az érvénytelen szavazólapokat. Majd megállapítja, melyik lista hány szavazatot kapott. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyvben rögzíti.

Ugrás a lap tetejére...

Szavazatszámláló bizottság tagjai

A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselő-testületek által 2006. évben megválasztott tagokból, másrészt a listát állító pártok által delegált tagokból állnak.

Ugrás a lap tetejére...

Szavazófülke

Minden szavazóhelyiségben legalább két elkülönített szavazófülkét alakítanak ki, melyek a szavazás titkosságát szolgálják. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni.
A külképviseleteken legalább egy szavazófülkét kell biztosítani.

Ugrás a lap tetejére...

Szavazóhelyiség

Szavazásra szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőből kapnak tájékoztatást. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely párt használatában van. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és a környékén a rendet fenntartsa.

Ugrás a lap tetejére...

Szavazókör

A legkisebb választási területi egység, amely az ugyanazon szavazóhelyiségben szavazó választópolgárok lakcímeinek területét öleli fel. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok szavazataikat leadhatják. Ennek címét az értesítő is tartalmazza.

Ugrás a lap tetejére...

Szavazólap

A szavazólap a listát állító jelölő szervezetek nevét a kisorsolt sorrendben, kérésükre pedig a szervezet jelképét is tartalmazza. Az Európai Parlament tagjai választásának szavazólapján minden lista 22 jelöltje szerepelhet a párt által bejelentett sorrendben. Érvényesen szavazni csak egy listára lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja hivatalos bélyegzőjével, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapot kitöltése után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki.

Ugrás a lap tetejére...

Tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi

Az a személy, akit az illetékes magyar hatóság tartózkodási engedéllyel látott el. Személyazonosságát és lakcímét a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes külföldi útlevéllel és az illetékes magyar hatóság által kiállított tartózkodási engedéllyel, valamint a lakcímbejelentést igazoló lakcímbejelentő lap igazoló szelvényével.

Ugrás a lap tetejére...

Tartózkodási vízummal rendelkező külföldi

Az a személy, akit az illetékes magyar hatóság egyszeri vagy többszöri beutazásra és kilencven napot meghaladó, de legfeljebb egy év időtartamú és meghatározott célú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosító tartózkodási vízummal látott el. Személyazonosságát a következő okiratokkal igazolhatja: érvényes külföldi útlevéllel, valamint az illetékes magyar hatóság által kiállított tartózkodási vízummal.

Ugrás a lap tetejére...

Titkos szavazás

A szavazás titkossága azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat. A titkos szavazás feltételeit a választási szervek biztosítják.

Ugrás a lap tetejére...

Urna

A kitöltött szavazólapok gyűjtésére szolgál. Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát állítanak fel. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a zár felnyitása, a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani.

Ugrás a lap tetejére...

Választási alapelvek

A választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága.

Ugrás a lap tetejére...

Választási bizottság

Az Európai Parlament tagjainak választásán

• szavazatszámláló bizottság,
• az egy szavazókörös településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,
• területi választási bizottság és
• az Országos Választási Bizottság működik.

A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök képviseli.

Ugrás a lap tetejére...

Választási információs szolgálat

A választási irodák választási információs szolgálatokat (VISZ) működtetnek, amelyek alapvető feladata a választópolgárok, a sajtó, a külföldi és hazai érdeklődők és a társadalmi szervezetek tájékoztatása az európai parlamenti választással kapcsolatos tudnivalókról. A választási információs szolgálatok általában a polgármesteri hivatalokban működnek.

Ugrás a lap tetejére...

Választási iroda

A választás előkészítését, szervezését, lebonyolítását, a választópolgárok tájékoztatását végző választási szervek a választási irodák. Az Európai Parlament tagjainak választásán az alábbi választási irodák működnek:

• helyi választási iroda
• külképviseleti választási iroda
• országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda
• területi választási iroda
• Országos Választási Iroda

Ugrás a lap tetejére...

Választójog(osultság)

Az Európai Parlament tagjainak választásán választó és választható:

• a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár és
• az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára, amennyiben nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni.

Nincs választójoguk azoknak állampolgároknak, akiknél a törvényben meghatározott természetes kizáró okok valamelyike fennáll,

• aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
• aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
• aki szabadságvesztés büntetését tölti;
• aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

Ugrás a lap tetejére...

Választási szervek

A választási szervek körébe a választási bizottságok és választási irodák tartoznak.

Ugrás a lap tetejére...

Választópolgár visszautasítása

A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt (azaz megtagadja a szavazólap átadását), aki nem szerepel a névjegyzéken és igazolással sem rendelkezik, illetőleg a névjegyzéken szerepel, de nem tudja személyazonosságát és/vagy lakcímét megfelelően igazolni. A külképviseleteken a külképviseleti szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki személyazonosságát nem tudja megfelelően igazolni, illetve nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben.

Ugrás a lap tetejére...