Az Európai Parlament

AZ EURÓPAI PARLAMENT KIALAKULÁSA

Az EP elődje az 1952-ben létrejött Európai Szén- és Acélközösség szerződése által létrehozott Montánunió közgyűlése volt, amelynek tagjait a nemzeti parlamentek delegálták. A közgyűlés az Európai Parlament nevet 1962-ben vette fel, de akkor még csak vitafórumként működött. Az EP szerepe, jelentősége megnőtt, miután egy 1970-es döntés értelmében a közösségi költségvetést már nemcsak megvitatták a képviselők, hanem azt a parlamentnek jóvá is kellett hagynia. Az Európai Parlament még ekkor sem hozhatott törvényeket, és nem gyakorolt olyan jellegű hatalmat, mint más nemzeti parlamentek, de az európai közösség pénzügyeiben elfoglalt döntési pozíciója előre vetítette szerepének növekedését.

1979-től az EP tagjait már nem a nemzeti parlamentek delegálták, vagyis küldték, hanem a tagállamok polgárai közvetlenül választhatták meg. A parlament egyre jelentősebb befolyását az unió politikai rendszerében tovább erősítették azok a szerződések, amelyek alapján már társjogalkotói szerepet is betölthet (1986-os Egységes Európai Okmány, 1992-es Maastrichti Szerződés, 1997-es Amszterdami Szerződés, 2001-es Nizzai Szerződés). Az Európai Parlament fejlődési üteme lassú, de egyértelmű irányba mutat; az Európai Unió politikáját egyre jobban meghatározó intézménnyé lesz az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság mellett.

Az Európai Parlament az Amszterdami Szerződéssel ellenőrzési jogot vívott ki magának az Európai Bizottság munkája felett (amely az unió legfontosabb döntés-előkészítő fóruma), és ugyanakkor a bizottság elnökének és tagjainak kinevezése sem történhet meg a parlament jóváhagyása nélkül. Az EP befolyásának növekedése hosszú évekig tartott, de ma már a Bizottság előkészítő munkája feletti ellenőrzést is gyakorolhatja. Az EP ennek ellenére még ma sem tekinthető a nemzeti parlamentek erejével rendelkező testületnek vagy a Tanáccsal egyenrangú döntéshozó szervnek. Máig sem alakult ki – a tagállami törvényhozó testületekhez hasonló – önálló jogalkotási hatásköre, mivel csak az Európai Tanáccsal közösen alkothat törvényeket. Ezzel együtt is egyre inkább kikerülhetetlen tényezője az uniós döntéshozatali folyamatoknak.

AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSA ÉS POLITIKAI ÖSSZETÉTELE

Az Európai Parlament a világon az egyetlen olyan nemzetközi politikai testület, amelyet általános választójog alapján közvetlenül választanak meg a polgárok. A képviselőket 5 évre választják, a mandátumok száma a tagállam népességétől függ. Egy képviselő átlagosan 600 ezer választót képvisel, ez a szám azonban a kis országok esetében kevesebb, így ők felülreprezentáltak az Európai Parlamentben. 2004 júliusától 732 EU-honatya dolga volt 450 millió EU-állampolgárt érintő ügyekben véleményt nyilvánítani, társ-jogalkotóként eljárni. Románia és Bulgária 2007. január 1-jei csatlakozásával az EP létszáma átmenetileg 785 főre bővült, de ez a 2009. évi választásoknál visszaáll az eredeti számra. Magyarországnak jelenleg 24 képviselői helye van a Parlamentben, ez az idei EP választások során 22-re csökken, hiszen időközben 27 tagúra bővült az EU és arányosítani kellett a mandátumokat. A 2009-es EP választások után a következők szerint kapnak képviselői helyeket az egyes tagállamok:

Az Európai Parlament tagjainak választásának egyik sajátos eleme, hogy nem olyan egységes a választás, mint ha egy tagállam parlamentjét választanánk meg. Minden tagországban külön-külön, saját szabályok szerint választják meg a képviselőket. Egy fontos közösségi alapelv azonban minden tagállamban érvényesül: az európai parlamenti képviselői választásokon minden választásra jogosult EU-állampolgár választó és választható. Tehát választhat és választható saját országában, vagy nyilatkozata alapján az Európai Unió más tagállamában is, ahol letelepedett. Így például egy Magyarországon élő német állampolgár választhat, hogy a saját országa jelöltjeire szavaz, vagy kérvényére hazánkban a magyar EP jelöltekre.

1979-től az Európai Parlament mandátumaiért – az európai államok nemzetállami parlamentjének választásához hasonlóan – pártok versengenek. A nemzeti pártok képviselői nem nemzeti hovatartozásuk alapján, hanem a hasonló értékeket valló pártokkal együtt alkotnak parlamenti frakciót. Az Európai Parlamentben az egyes képviselők a felmerülő kérdésekben ennek megfelelően elvben nem is nemzeti, hanem politikai párthovatartozás alapján határozzák meg álláspontjukat, vagyis a nemzetközi pártfrakciókban kialakított közös vélemény alapján voksolnak. Ettől függetlenül gyakran találkozunk azzal, hogy a nemzeti érdeket érintő kényes kérdésekben a nemzeti képviselők frakciótól függetlenül együtt szavaznak. A képviselők rendszerint beszélik a nagyobb európai nyelveket, de minden képviselőnek jogában áll a vitákban saját anyanyelvén is felszólalni. A nyelvi zavarok elhárítása érdekében tolmácsok ezrei segítik a parlament munkáját.

AZ EURÓPAI PARLAMENT MŰKÖDÉSE

Az EP nem áll a nemzetállami parlamentek felett és a nemzeti törvényhozástól eltérően nincs önálló törvénykezdeményezési joga, ez utóbbi az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. Ha a Bizottság egy törvényt vagy irányelvet készít, azt a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, hogy jogerőre emelkedjen.

Az EP módosíthatja, vagy elutasíthatja a jogszabályokat az uniós törvényhozás háromnegyedére kiterjedő kodifkációs eljárások alá tartozó ügyekben. Egyéb területeken megvétózhatja az előterjesztést, de nem módosíthatja (egyetértési jog), továbbá véleményt nyilváníthat (tanácskozási jog). Az EP felügyeli és fogadja el az EU költségvetését, valamint jóváhagyja az Európai Bizottság elnökét, akit az Európai Tanács választ. Az EB többi biztosát az elnök választja ki, de az ő személyüket is jóvá kell hagynia a Parlamentnek.

Különösen fontos jogosítványa az EP-nek, hogy felügyeletet gyakorol az EU tevékenysége, így az Európai Bizottság felett is, és azt egy bizalmatlansági indítvány útján le is mondathatja. (Ehhez az EP legalább kétharmados többsége kell.)

Az Európai Parlamentnek az Európai Unió Tanácsával együtt meghozott döntései komoly hatással vannak a tagállamokra, miután a legjelentősebb pénzügyi alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) elosztása érinti az egyes államok fejlődését, gazdasági és társadalmi életét.

Az Európai Parlament munkáját a nemzeti parlamentekhez hasonló módon úgynevezett szakbizottságokban végzi. A legfontosabbak az állandó bizottságok:

1. Költségvetési bizottság
2. Költségvetési-ellenőrzési bizottság
3. Gazdasági és pénzügyi bizottság
4. Foglalkoztatási és szociális bizottság
5. Környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottság
6. Ipari, kutatási és energiaügyi bizottság
7. Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottság
8. Közlekedési és idegenforgalmi bizottság
9. Regionális fejlesztési bizottság
10. Mezőgazdasági bizottság
11. Halászati bizottság
12. Kulturális és oktatási bizottság
13. Jogi bizottság
14. Polgári szabadságjogok, bel- és igazságügyek bizottsága
15. Alkotmányügyi bizottság
16. Nők jogaival és az esélyegyenlőséggel foglalkozó bizottság
17. Petíciós bizottság
18. Külügyi bizottság
- Emberi Jogok Albizottság
- Biztonsági és Védelmi Albizottság
19. Fejlesztési bizottság
20. Nemzetközi kereskedelmi bizottság

AZ EURÓPAI PARLAMENT FRAKCIÓI

Az Európai Parlamentben a politikai csoportok, azaz frakciók igen fontos szerepet töltenek be. Döntenek a parlament legfontosabb tisztségviselőiről, meghatározzák a napirendet, a témák felelőseit (rapporteur), a résztémák megoldására létrehozott bizottságok összetételét, vagyis a tényleges parlamenti munka minden részletét.

A 2004-2009 között működő EP-ben az alábbi politikai csoportok működnek:

Az EP csoportok aktuális eloszlását ITT követheted nyomon

AZ EURÓPAI PARLAMENT ELNÖKE

Az Európai Parlament mindenkori elnökét nem a szavazók választják közvetlenül, hanem maga az EP bízza meg két és fél éves, meghosszabbítható időtartamra. Az elnökké jelöléshez egy vagy több frakció, vagy legalább 32 képviselő ajánlása szükséges, majd titkos szavazás útján kell megszereznie a leadott szavazatok abszolút többségét. Az EP jelenlegi elnöke Hans-Gert Pöttering.

Az EP elnökének feladatai:

- az EP üléseinek vezetése
- az EP tevékenységének irányítása,
- nemzetközi kapcsolatokban és az Európai Tanács ülésein az EP képviselete.

EGY PARLAMENT – TÖBB SZÉKHELY

Az EP székhelye Strasbourg, ahol évente tizenkét ülésszakot tartanak. A kiegészítő ülésekre, a döntés-előkészítői és bizottsági munkákra viszont Brüsszelben kerül sor, a főtitkárság pedig Luxembourgban rendezkedett be. Érdekesség, hogy a hatékonyabb működés kedvéért többször indítványozták az EP egy helyre költöztetését, de ezek a kezdeményezések a tagállamok egy részének ellenállásán rendre megbuktak.

Az Európai Parlament épülete Strasbourgban

Az Európai Parlament épülete Brüsszelben

Mindezeken túl a parlament minden tagországban irodát tart fenn, amelyeknek a szavazókkal való kapcsolattartás mellett az európai ügyekről való legszélesebb körű tájékoztatás is feladatuk.

Magyarországon az Európai Parlament Tájékoztatási Irodájának címe és elérhetőségei:
Deák Palota
1052 Budapest, Deák Ferenc u. 15.
Tel.: +36 / 1 411 3540
Fax.: +36 / 1 411 3560
E-Mail: epbudapest@europarl.europa.eu
Web: http://www.europarl.hu/

Az Európai Parlament honlapja:
http://www.europarl.europa.eu/news/public/default_hu.htm

AZ EURÓPAI PARLAMENT MAGYARORSZÁGI TAGJAINAK VÁLASZTÁSA

Hazánk EP képviselőinek választását – az Európai Unió jogszabályaival összhangban – a 2003. évi CXIII. törvény szabályozza.

A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A szavazólapon a jelölő szervezetek neve, emblémája és a listákon szereplő első 22 jelölt neve szerepel. Minden választónak egy szavazata van, így egy listát jelölhet meg a szavazólapon szereplők közül. Értelemszerűen minél több szavazatot kap egy lista, annál több jelöltje jut mandátumhoz és kerül be az Európai Parlamentbe.

A Magyarország számára fenntartott 22 európai parlamenti mandátum kiosztásában azon pártok vehetnek részt, amelyek listája elérte az összes listára leadott érvényes szavazatok több mint 5%-át.

Alapvető feltétel, hogy a választópolgárok az Európai Uniónak csak egy tagországában gyakorolhatják a választójogukat, vagyis ugyanazon választás alkalmával csak egy helyen szavazhatnak. Ha egy uniós tagállam Magyarországon lakóhellyel rendelkező polgára nálunk akar szavazni, akkor fel kell iratkoznia a választói névjegyzékre. Ebben az esetben hazája választói névjegyzékéből az Országos Választási Iroda értesítése alapján törlik a nevét. Ha viszont az illető 2004-ben már felvetette magát a magyar választói névjegyzékbe, ezt 2009-ben már nem kell újra kérnie.

Az országgyűlési választásokhoz hasonlóan az európai parlamenti képviselők választásán – előzetes jelentkezés alapján – a Magyar Köztársaság kijelölt nagykövetségein és konzulátusain is lehet szavazni, ha a szavazás napján valaki nem tartózkodik hazánk határain belül. Ilyenkor a választópolgár a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől kérheti az úgynevezett külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a szavazás napját megelőző 16. napig. A kérelmet személyesen, ajánlott levélben vagy meghatalmazott útján lehet előterjeszteni. Az irodavezető törli a nevét a névjegyzékből és felveszi a külképviseleti névjegyzékre.

Fontos: ha ajánlott levélben kéred a külképviseleti névjegyzékbe való felvételt, akkor úgy kell azt feladnod, hogy a szavazás előtti 16. napig megérkezzen a lakóhelyed szerinti választási irodába!
A külképviseleteken a szavazás időpontját a törvény úgy határozza meg, hogy a világban mindenhol fejeződjön be a szavazás, mikorra a magyarországi szavazókörök bezárnak. Emiatt más időzónákban lévő országokban a hazaitól eltérő időpontban lehet szavazni, egyes helyeken akár egy nappal korábban is kezdődhet a szavazás.

Bárhol is vagy a világban, a külképviseleteken a magyarországi szavazással megegyező módon, titkosan adhatod le szavazatodat.

HOGYAN SZAVAZZUNK?

Mielőtt felkeresnéd a szavazóhelyiséget, ellenőrizd az értesítőn, hogy hol adhatod le a szavazatodat, vagyis hol található a szavazóköröd. Ez többnyire a lakóhelyhez legközelebbi iskola, óvoda, vagy valamilyen közintézmény lesz.

A következőkre kell ügyelned, amikor szavazni indulsz:

– semmilyen pártjelvényt nem lehet viselni a ruházaton, mert ez kampánycsend-sértés,
– ha túl sokan vannak a szavazóhelyiségben, akkor az előtérben kell várakozni,
– a szavazóhelyiségben a bizottsági tagokon kívül csak a választópolgárok tartózkodhatnak a szavazáshoz szükséges ideig,
– a szavazókörben törvény tiltja mások győzködését.

Amikor belépsz, készítsd elő a személyazonosító igazolványod és lakcímkártyád. Az előbbit helyettesítheted útlevéllel vagy a kártya formátumú jogosítvánnyal is, de a lakcímkártyát minden esetben be kell mutatni.

A bizottság egyik tagja ellenőrzi a személyazonosságod; ez nem fontoskodás (még akkor sem, ha éppen jó ismerős teszi is ezt), mert a választási bizottság tagjának ez a kötelessége.
Ezután alá kell írnod a választói névjegyzéket, majd átveheted a szavazólapot, amely csak akkor érvényes, ha rajta van a szavazatszámláló bizottság hivatalos pecsétje!
Ha valamit nem értesz, kérj bátran segítséget a bizottság tagjaitól, akiknek kötelességük segíteni, de nem mondhatják meg, és nem is sugallhatják, hogy kire szavazzál!
A szavazólapon látni fogod a pártok nevét, emblémáját és az egyes pártok listáján szereplő jelöltek nevét. A pártok neve felett egy üres kör látható.

Az általad választott párt feletti körbe tegyél egy X vagy + jelet (ne mellé, fölé vagy alá, hanem a körbe!), de semmi mást. Ha a jelölés nem egyértelmű vagy több pártot is bejelölsz, akkor a szavazatod érvénytelennek számít. A szavazólapot tollal kell kitölteni, még véletlenül sem ceruzával! (Van toll a szavazófülkében is azok számára, akik nem vittek magukkal, de kérhetsz a bizottságtól is)

Ha a szavazólapot véletlenül elrontod (rossz helyre tetted az X-jelet), akkor add vissza a bizottságnak – semmi esetre se dobd az urnába –, és kérj egy új szavazólapot. A bizottság jegyzőkönyvet vesz fel a hibás szavazólapról, de csak egyszer kaphatsz újat, ezért legyél figyelmes!


A szavazólapot a szavazófülkében töltsd ki! Nem vagy köteles a fülkébe bemenni, de csak ott tudsz mások tudta nélkül, titkosan szavazni. Élj ezzel a lehetőséggel, mert ez a döntés csak Rád tartozik!
A kitöltött szavazólapot tedd bele a borítékba (nem kell leragasztani, ezzel megkönnyíted a szavazatszámlálók munkáját) és dobd az urnába, amelynek jól szemmel látható helyen kell lennie, a szavazóhelyiség közepén.

Urnabontás, szavazatszámlálás

Akik most mennek először szavazni, azoknak minden bizonnyal nem csekély izgalmat hoz ez a nap. Ne feledjük, minden parlamenti demokráciában a legfontosabb esemény a választás, különösen így van ez egy olyan intézmény esetében, mint az Európai Parlament, amelynek létrejöttében és közvetve hazánk szavának erősítésében te is részt vehetsz. A megválasztott képviselők megbízása öt évre szól és a TE szavazatod befolyásolja, hogy milyen lesz az összes tagállam, így Magyarország életére is kihatással bíró Európai Parlament a 2009-2014-ig terjedő időszakban!