Gyakran Ismételt Kérdések

Ugrás a lap tetejére...

Mikor lesz Magyarországon megtartva az Európai Parlament választása?

Sólyom László köztársasági elnök 2009. június 7-ére, vasárnapra tűzte ki az Európai Parlament tagjainak választását.

Ugrás a lap tetejére...

Ki jogosult részt venni az Európai Parlament képviselőinek választásán?

Az Európai Parlament tagjainak választásán választó és választható:

• a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár és
• az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára, amennyiben nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát a Magyar Köztársaságban kívánja gyakorolni.

Nincs választójoguk azoknak állampolgároknak, akiknél a törvényben meghatározott természetes kizáró okok valamelyike fennáll,

• aki cselekvőképességét korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;
• aki a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll;
• aki szabadságvesztés büntetését tölti;
• aki büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll.

Ugrás a lap tetejére...

Ki lehet megfigyelő a külképviseleten, és milyen jogai és kötelességei vannak?

A választáson listát állító jelölő szervezetek külképviseletenként egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg. A megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet, akit az Országos Választási Bizottság nyilvántartásba vesz. A megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál, figyelemmel kísérheti azt. A szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben észrevételt tehet, valamint kifogást nyújthat be. Döntésétől függően jogában áll a lezárt urnát aláírni. A megfigyelő semmilyen módon nem befolyásolhatja, vagy zavarhatja a szavazás menetét, és a külképviseleti választási iroda munkáját. Tevékenysége nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogok érvényesülését. A megfigyelő a szavazóhelyiségben köteles kitűzőt viselni; megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót terhelik.

Ugrás a lap tetejére...

Milyen feltételekkel végezhető közvélemény-kutatás?

Közvélemény-kutatás bármikor végezhető, így a szavazás napján is. A választópolgárok nyugalma és a szavazás zavartalansága érdekében a választás napján azonban csak az alábbi feltételekkel történhet:

• csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat,
• a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe és abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, nem léphet be,
• a közvélemény-kutatók a választópolgárokat nem zaklathatják, nyilatkozatra nem kényszeríthetik, és csupán az épületből kilépőket kérdezhetik meg.

A közvélemény-kutatás eredményét a szavazás befejezését megelőzően nem lehet közzétenni.

Ugrás a lap tetejére...

Mi a szavazókör?

A legkisebb választási területi egység, amely az ugyanazon szavazóhelyiségben szavazó választópolgárok lakcímeinek területét öleli fel. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörbe tartozó választópolgárok szavazataikat leadhatják. Ennek címét az értesítő is tartalmazza.

Ugrás a lap tetejére...

Mi a település szintű lakcím jelentősége a választásoknál?

Amennyiben a választópolgár nem rendelkezik bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel, településszintű lakcímet létesíthet. A településszintű lakcím bejelentése esetén a polgár lakcímeként az adott település kerül nyilvántartásba vételre.
A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a településszintű lakcímmel rendelkezők egy előre kijelölt szavazókörbe kerülnek besorolásra.

Ugrás a lap tetejére...

Mire szolgál az Európai Parlament tagjainak választásán a névjegyzék?

A névjegyzék olyan közhitelű nyilvántartás, amely azoknak a magyar és európai uniós állampolgároknak az adatait tartalmazza, akik Magyarországon választójoggal rendelkeznek az Európai Parlament tagjainak választásán. A választást lebonyolító választási szerveknek fontos segédeszköz, amelynek szerepe van az eredmény megállapításában, segítségével ellenőrizni tudják az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében kiszűrhetők a többször szavazók is. A névjegyzéket a helyi választási iroda vezetője (jegyző) állítja össze. A névjegyzék a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataira épül, amelyre hivatalból fel kell venni azokat az adott településen lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú választópolgárokat, akik nincsenek kizárva a választójog gyakorlásából. A névjegyzékre – kérelmükre – kell felvenni azokat a nagykorú, uniós állampolgárokat is, akik Magyarországon lakóhellyel rendelkeznek.

Ugrás a lap tetejére...

Mikor és hol teszik közszemlére a névjegyzéket?

A település jegyzője a névjegyzéket a polgármesteri hivatalban a szavazás napja előtt 60 nappal - 8 napra - közszemlére teszi. A névjegyzék közszemlére tételének időpontjáról a lakosságot a helyben szokásos módon előzetesen tájékoztatni kell.

Ugrás a lap tetejére...

Mi történik, ha a választópolgár a névjegyzék elkészítését követően lakóhelyet változtat?

Ha a választópolgár a lakcímét a névjegyzék elkészítése után megváltoztatta, az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője - a bejelentkezéssel egyidejűleg - felveszi a névjegyzékbe, és erről értesítő átadásával tájékoztatja. A helyi választási iroda vezetője haladéktalanul értesíti a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét az ottani névjegyzékből való törlés érdekében.

Ugrás a lap tetejére...

Mi célt szolgál az értesítő (kopogtatócédula)?

Az értesítő a névjegyzékbe való felvételről szóló tájékoztatás, amely felhívja a választópolgár figyelmét arra, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán a névjegyzékben szerepel. Az értesítő felvilágosítást tartalmaz a választás időpontjáról, a választópolgár névjegyzékbeli sorszámáról, valamint arról, hogy mikor, hol és milyen okmányok bemutatásával lehet szavazni. Az értesítőt legkésőbb a szavazás napját megelőző 58. napig kell megküldeni a választópolgároknak. Aki ezt nem kapja meg, a helyi választási irodától igényelheti.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan szavazhatnak a választás napján külföldön tartózkodó magyar választópolgárok?

A választás napján külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein, főkonzulátusain szavazhatnak abban az esetben, ha a külképviseleti névjegyzéken szerepelnek. A külképviseletek listáját az Országos Választási Iroda az Interneten közzéteszi.
Külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a választópolgár személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján kérheti a lakóhelye szerinti helyi választási iroda vezetőjétől (a települési jegyzőtől) a választást megelőző 16. napon 16 óráig. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető úgy, hogy az legkésőbb a választást megelőző 16. napig megérkezzen a helyi választási irodába. A határidő jogvesztő, ezt követően választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe nem lehet felvenni.
A választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe való felvételével egyidejűleg törlik a lakóhelye szerinti névjegyzékből.

Ugrás a lap tetejére...

Milyen adatokat kell tartalmaznia a külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek?

A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező családi és utónevét, személyi azonosítóját, születési helyét és idejét, anyja nevét, magyarországi lakcímét, valamint annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja, továbbá a kérelmező külföldi értesítési címét, ha a helyi választási iroda vezetőjének döntéséről szóló értesítés kézbesítését nem a magyarországi lakcímére kéri.

Ugrás a lap tetejére...

Ki szavazhat külképviseleten?

Külképviseleten az a választópolgár szavazhat, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik és szerepel a külképviseleti névjegyzéken.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan lehet kérni a külképviseleti névjegyzékre való felvételt?

A külképviseleti névjegyzékre való felvétel iránti kérelmet a lakóhely szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjéhez (a települési jegyzőhöz) személyesen, meghatalmazott útján vagy postai úton ajánlott levélben kell eljuttatni. A kérelmet az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével vagy a nyomtatványon szereplő adatok megadásával lehet benyújtani. A nyomtatvány elérhető a külképviseleteken és a választási irodákban, illetve letölthető a www.valasztas.hu internetes címen.
Amennyiben a választópolgár a kérelmet meghatalmazott útján nyújtja be, a meghatalmazás akkor fogadható el, ha a választópolgár a meghatalmazást saját kezűleg írta és aláírta. Amennyiben a meghatalmazás nem saját kezűleg került megírásra, azon – a választópolgár aláírása mellett – szükséges két tanú nevének és lakóhelyének feltüntetése, továbbá a tanúk aláírása is.

Ugrás a lap tetejére...

Milyen határidővel lehet a külképviseleti névjegyzékre való felvétel iránti kérelmet benyújtani?

A kérelmet személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb a szavazás napját megelőző 16. napig kell benyújtani a választópolgár lakóhelye szerinti jegyzőhöz. Ajánlott levél esetén a levélnek szintén eddig az időpontig kell megérkeznie. Ezen határidő jogvesztő.

Ugrás a lap tetejére...

Lehet-e módosítani a külképviseleti névjegyzékben a külföldi szavazás helyét?

A szavazás helyéül megjelölt külképviselet módosítására van lehetőség, de csak a külképviseleti névjegyzékbe való felvételi kérelem benyújtási határidejéig, a választást megelőző 16. napig.

Ugrás a lap tetejére...

Lehet-e kérni a külképviseleti névjegyzékből való törlést, ha a választópolgár mégis belföldön akar szavazni?

A szavazást megelőző 16. napig a választópolgár kérheti a külképviseleti névjegyzékből való törlését, és visszavételét a lakcíme szerinti névjegyzékbe.

Ugrás a lap tetejére...

Mi történik a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtása után?

Ha a kérelem elfogadásának nincs akadálya, a jegyző a választópolgárt haladéktalanul felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti választói névjegyzékből.

A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező nem rendelkezik választójoggal, vagy ha a megadott adatok hiányosak.

A jegyző a külképviseleti névjegyzékbe való felvételről, illetőleg a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem elutasításáról a kérelmezőt magyarországi lakcímén, illetőleg – amennyiben az értesítést nem a magyarországi lakcímére kéri – a kérelmező által megadott külföldi címen közvetlenül, postai úton, haladéktalanul értesíti.

Ugrás a lap tetejére...

A külképviseleti névjegyzékbe vétel elutasításával kapcsolatban melyek a jogorvoslat lehetőségei?

A jegyző külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelmet elutasító döntésével szemben a választópolgár az értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül a döntést hozó jegyzőhöz kifogást nyújthat be. A kifogásról a jegyző a beérkezését követő napon dönt.
Ha a jegyző a kifogásnak nem ad helyt, azt legkésőbb a beérkezést követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt. Amennyiben a kifogást alaposnak tartja, úgy elrendeli a külképviseleti névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan szavazhat a választás napján a lakóhelyétől távol, de Magyarországon tartózkodó választópolgár?

A lakóhelyétől távol lévő választópolgár igazolással szavazhat. Igazolást kérni személyesen vagy meghatalmazott útján a lakóhely szerinti polgármesteri hivatalban a választást megelőző 2. napon 16.00 óráig lehet. Igazolás ajánlott levélben is kérhető, de ekkor a kérelemnek legkésőbb a választást megelőző 5. napon meg kell érkeznie a polgármesteri hivatalba. A választópolgár az igazolással az igazoláson szereplő településnek abban a szavazókörében szavazhat, melyet az igazolással szavazók számára kijelöltek. Ennek a szavazóhelyiségnek a címe az igazoláson szerepel.

Ugrás a lap tetejére...

Mit kell tartalmaznia az igazolási kérelemnek?

Az igazolás kiadásához az igazolást kérőnek a nevét, a személyi azonosítóját (személyi számát) és lakcímét, valamint annak a településnek a nevét kell közölnie, ahol szavazni kíván. A kérelem letölthető a www.valasztas.hu internetes címen. Amennyiben a választópolgár lakóhelyétől eltérő címre kéri az igazolás megküldését, az értesítési címet feltétlenül fel kell tüntetnie a kérelemben. A kapott igazolást a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság bevonja.

Ugrás a lap tetejére...

Mi a teendő, ha az igazolást kapott választópolgár mégis a lakcíme szerinti szavazókörben kíván szavazni?

A választópolgár a szavazást megelőző 3. napig - egy alkalommal - kérheti, hogy vegyék vissza a saját lakóhelye szerinti névjegyzékbe. Ennek feltétele, hogy a korábban kapott igazolást leadja.

Ugrás a lap tetejére...

Szavazhatnak-e az Európai Unió más tagállamában élő magyar választópolgárok?

Azok a magyar választópolgárok, akik más uniós tagállamban élnek elhatározásuk szerint választójogosultságukat e tagállamban gyakorolhatják. Ebben az esetben az adott tagállam választási jogszabályainak megfelelően kerülhetnek fel a névjegyzékre, és az ott induló jelöltekre szavaznak. Az Országos Választási Iroda az érintett tagállamból érkező értesítés alapján ezeket a választópolgárokat nyilvántartásba veszi. Egyidejűleg értesíti a magyarországi lakóhelyük szerinti helyi választási iroda vezetőjét, aki a választópolgárt a névjegyzékből törli, és erről magyarországi lakcímén haladéktalanul értesíti.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan lehet megakadályozni, hogy a választópolgár két tagállamban adja le szavazatát?

A tagállamok választási szervei megküldik a náluk szavazó választópolgár adatait a polgár hazájába, ahol őt törlik a névjegyzékről.

Ugrás a lap tetejére...

Milyen választási bizottságok működnek az Európai Parlament tagjainak választásán?

Az Európai Parlament tagjainak választásán a következő választási bizottságok működnek:

• szavazatszámláló bizottság,
• az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság,
• területi választási bizottság,
• Országos Választási Bizottság.

Ugrás a lap tetejére...

Kikből állnak a szavazatszámláló bizottságok?

A szavazatszámláló bizottság választott és megbízott tagokból áll. A szavazatszámláló bizottság három tagját és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete választotta meg a 2006. évi országgyűlési választásokat megelőzően. A szavazatszámláló bizottságokba a listát állító jelölő szerveztek választási bizottságonként egy-egy tagot bíznak meg.

Ugrás a lap tetejére...

Ki vehet részt a szavazatszámlálásban?

A szavazatszámláló bizottság munkájában csak a szavazatszámláló bizottság tagjai vehetnek részt. A szavazatszámláló bizottság munkáját a jegyzőkönyvvezető segíti, aki a helyi választási iroda tagja.

Ugrás a lap tetejére...

Ki lehet jelen a szavazatszámlálásnál?

A szavazatszámlálásnál csak a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető lehetnek jelen. A szavazatszámlálást a sajtó munkatársai is figyelemmel kísérhetik, azonban nem zavarhatják a szavazatszámláló bizottság munkáját.

Ugrás a lap tetejére...

Melyek az ajánlás szabályai az Európai Parlament tagjainak választásán?

A választáson listát csak a jogerősen bejegyzett pártok állíthatnak. A listaállításhoz legalább 20 000 ezer választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. A választópolgár csak egy listát ajánlhat. Aki több listát ajánl, vagy egy listára több ajánlást ad le, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Az ajánlás a választópolgárhoz eljuttatott ajánlószelvény kitöltésével és a jelölő szervezet részére való átadással történik, az nem vonható vissza. Az ajánlás önkéntes, ezért pénzt vagy előnyt elfogadni vagy kínálni tilos.

Ugrás a lap tetejére...

Hol nem gyűjthető ajánlószelvény?

Nem gyűjthető ajánlószelvény:

• munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
• a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
• tömegközlekedési eszközön,
• állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan választjuk az Európai Parlament tagjait?

A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A listán a jelöltek a párt által bejelentett sorrendben szerepelnek.

A megszerezhető mandátumok száma: 22.

A mandátumkiosztásban csak azok a pártok vehetnek részt, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5 %-a.

A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának a fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma.

Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában megtalálható, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot; amelyik lista oszlopában megtalálható az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni addig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.

Ugrás a lap tetejére...

Szavazhatnak-e és hol azok a magyar állampolgárok, akiknek csak települési szintű lakcímük van (pl. hajléktalanok)?

Azok a személyek, akik nem tudnak egy konkrét lakcímre bejelentkezni, akkor szavazhatnak, ha települési szintű lakóhelyet létesítenek. Ilyenkor az adott településen a jegyző által kijelölt szavazókörben szavazhatnak, melynek címéről a helyi választási irodában tájékoztatást tudnak adni részükre, illetőleg az az interneten is fellelhető.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan szavazhat az a mozgásában gátolt választópolgár, aki nem tud megjelenni a szavazóhelyiségben?

Ilyen esetben a szavazásra mozgóurna útján van lehetőség. Ekkor – írásbeli kérelemre – a szavazatszámláló bizottság két tagja felkeresi a választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében. A mozgóurnás szavazásra vonatkozó igényeket a szavazás napja előtt a helyi választási iroda vezetőjénél, a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságnál lehet írásban bejelenteni. A külképviseleteken mozgóurnás szavazásra nincs lehetőség.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan gyakorolhatja a választójogát az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetőleg, akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban?

Az a választópolgár, aki látássérült vagy nem tud olvasni, illetőleg akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, a szavazókörben igénybe veheti más választópolgár - ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes - segítségét. Segítőit a szavazófülkébe is magával hívhatja.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan történik a szavazás Magyarországon?

A választópolgár személyesen adhatja le szavazatát. A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas érvényes igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben (az értesítő bemutatása segíti a szavazatszámláló bizottság munkáját, de nem feltétele a szavazásnak). Ha a szavazásnak nincs akadálya a szavazatszámláló bizottság – a szavazólap lebélyegzését követően – átadja a választópolgár részére a szavazólapot és a borítékot. A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Ezt követően a választópolgár kitölti a szavazólapot, melyhez szavazófülke áll rendelkezésére. Végezetül a választópolgár a szavazólapot borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába helyezi.

Ugrás a lap tetejére...

Mely okmányokkal igazolhatja a választópolgár a személyazonosságát és lakóhelyét?

A szavazáskor az alábbi érvényes igazolványok alkalmasak a személyazonosság és a lakcím igazolására:

• lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvány ("régi", könyvecske formátumú)
• személyazonosító igazolvány (kártya formátumú) vagy útlevél vagy 2001. január 1-jét követően kiállított vezetői engedély (kártya formátumú) és mindegyik felsorolt igazolvány mellett a lakcímet igazoló hatósági igazolvány (lakcímkártya).

Az uniós választópolgár a saját országa szerinti személyazonosító igazolvánnyal igazolja személyazonosságát; míg a lakcímét – a magyar állampolgárokéval azonos módon – a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal (lakcímkártya).

Ugrás a lap tetejére...

Lejárt érvényességű okmányokkal lehet-e szavazni?

Nem! A lejárt érvényességű okmányokkal rendelkezők nem szavazhatnak, őket a szavazatszámláló bizottság köteles visszautasítani. A szavazásra abban az esetben sincs mód, ha a polgárt a bizottság tagja, vagy tagjai személyesen ismerik, és a névjegyzéken is szerepel. Fontos ezért, hogy a választópolgárok a szavazás előtt vizsgálják meg okmányaik érvényességét, és időben gondoskodjanak az érvényes dokumentumok beszerzéséről.

Ugrás a lap tetejére...

Van-e lehetőség rontás esetén a szavazólap kicserélésére?

Igen van, ha a választópolgár a borítéknak az urnába helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett új lapot személyenként csak egyszer adhat ki.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan történik a szavazás külföldön?

A szavazást a külképviseleti választási iroda bonyolítja le. A külképviseleti választási iroda - a személyazonosság megállapítására alkalmas, érvényes igazolvány alapján - megállapítja a választópolgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Vissza kell utasítani azt, aki személyazonosságát nem tudja igazolni, vagy nem szerepel a külképviseleti névjegyzékben. A külképviseleti választási iroda tagja átadja a választópolgárnak a szavazólapot és a borítékot. A szavazófülkében a választópolgár szavaz, majd a szavazólapot borítékba helyezi, amelyet le kell ragasztania. Amíg a választópolgár szavaz, a külképviseleti választási iroda tagja kitölti a szavazásról szóló nyilatkozatot. A szavazófülkéből visszatérő választópolgár a nyilatkozatot aláírja, a választási iroda tagja pedig hitelesíti azt. A választópolgár a zárt borítékot átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki a szavazásról szóló nyilatkozattal együtt azt a választópolgár jelenlétében egy másik (külső) borítékba helyezi, a borítékot lezárja és átadja a választópolgárnak. A választópolgár a borítékot a leragasztáson aláírja, majd az urnába helyezi.

Ugrás a lap tetejére...

Mikor érvényes és eredményes az Európai Parlament tagjainak választása?

Nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, tehát a szavazás a megjelent választópolgárok számától függetlenül érvényes és eredményes.

Ugrás a lap tetejére...

Hol és mikor tudja a polgár megtekinteni a választások eredményeit?

A választás eredményét az Országos Választási Bizottság a sajtó útján hozza nyilvánosságra. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat, valamint a választási eredményt csak azt követően lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződött (2009. június 7-én 22:00 órakor).
Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben teszi közzé.
A választás szavazóköri eredményéről szóló jegyzőkönyvek a szavazás napját követően 3 napon át a helyi választási irodában (polgármesteri hivatal) megtekinthetők.

Ugrás a lap tetejére...

Milyen jogorvoslatra van lehetőség az európai parlamenti képviselők választása során a szavazatszámláló bizottság döntése ellen?

• A szavazatszámláló bizottságnak a szavazás lebonyolítása körében hozott döntése ellen az illetékes területi választási bizottsághoz lehet fellebbezést benyújtani. A területi választási bizottság döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelemről a fővárosi, megyei bíróság dönt.
• A szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen önálló fellebbezésnek van helye, amelyet az Országos Választási Bizottság – a választás eredményének megállapítását megelőzően – bírál el.

Ugrás a lap tetejére...

Választási jogsértés miatt hová fordulhat a választópolgár?

A választási jogszabályok, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozva a területi választási bizottsághoz (fővárosban a Fővárosi Választási Bizottsághoz) lehet kifogást benyújtani. Országos szintű jogsértés esetén az Országos Választási Bizottsághoz lehet kifogással fordulni. A kifogásnak a törvénysértőnek vélt cselekmény megtörténtétől számított három napon belül kell megérkeznie.

• A területi választási bizottság kifogást elbíráló határozata ellen az Országos Választási Bizottsághoz lehet fellebbezni. Az Országos Választási Bizottság döntése ellen felülvizsgálati kérelem nyújtható be, melyet a Legfelsőbb Bíróság bírál el.
• Országos szintű jogsértés esetén az Országos Választási Bizottság kifogást elbíráló határozata ellen nem lehet fellebbezni, hanem felülvizsgálati kérelemmel lehet élni közvetlenül a Legfelsőbb Bírósághoz.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan lehet jogorvoslattal élni az európai parlamenti választás eredménye ellen?

A választás eredményét az Országos Választási Bizottság állapítja meg, döntése ellen – a szavazóköri eredmények összesítésére, a külképviseleti szavazás eredményének megállapítására, illetőleg a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással – annak meghozatalát követő 3. napon 16 óráig lehet bírósági felülvizsgálati kérelemmel élni. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróságnak kell címezni, de az Országos Választási Bizottságnál kell benyújtani.

Ugrás a lap tetejére...

Hány magyar tagja lesz az Európai Parlamentnek?

Az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaságot 22 megválasztott tag képviseli.


Ugrás a lap tetejére...

Választásokkal kapcsolatban hol érdeklődhetnek a választópolgárok?

A polgármesteri hivatalokban, illetve a megyei közgyűlés hivatalában működő választási irodáknál. A helyi választási irodák a választópolgárok tájékoztatása érdekében választási információs szolgálatot is működtetnek. Az Országos Választási Iroda külön Internetes weblapot szerkeszt, amelynek tartalma végigkíséri a teljes választási folyamatot; továbbá Választási Információs Szolgálatot működtet.

Ugrás a lap tetejére...

Mi a választási irodák és a választási bizottságok címe?

Magyarországon - a szavazatszámláló bizottság kivételével - minden választási bizottság mellett választási iroda működik. A választási bizottság titkársági feladatait a választási iroda látja el. A választási bizottságok és a választási irodák elérhetősége minden esetben megegyezik a polgármesteri hivatal, illetőleg a megyei közgyűlés hivatala címével.
Az Országos Választási Iroda:
Címe: 1051 Budapest, Nádor u. 2.
Levelezési címe: 1903 Budapest, Pf.: 314.
Telefonszáma: (1)4411-600
Fax száma: (1)4411-729

Az Országos Választási Iroda Választási Információs Szolgálata telefonon, faxon, e-mail útján érhető el.
Választási Információs Szolgálat:
Címe: 1051 Budapest, Roosevelt tér 1.
Levelezési címe: 1903 Budapest, Pf.: 314.
Telefonszáma: (1)4411-616
Fax száma: (1)4411-617
E-mail: visz@otm.gov.hu
A külképviseleti választási irodák címei a http://www.valasztas.hu/hu/ep2009/311/311_0.html internetes oldalon találhatóak meg.
Az Országos Választási Bizottság az Országos Választási Iroda címén, telefon- és faxszámán keresztül érhető el.

Ugrás a lap tetejére...

Lakcímigazolvány igénylése hol és hogyan történik?

Az állampolgár lakcímváltozását az új lakóhelye szerint illetékes jegyzőnél kell bejelenteni. Az állampolgár a lakcímváltozás következtében az új lakcímét igazoló hatósági igazolványt kap, amit a köznyelv "lakcímkártyának" nevez. Ha az új lakóhelyén okmányiroda működik, akkor ott kell kezdeményezni az okmány kiadását, ebben az esetben rövidebb az ügyintézési határidő is.

Ugrás a lap tetejére...

Mely jogszabályok határozzák meg az európai parlamenti tagok választásának lebonyolítási szabályait?

A legfontosabb választási és a választásokkal kapcsolatos jogszabályok a következők:

• 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról,
• 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról,
• 1997. évi C. törvény a választási eljárásról,
• 6/2009. (II. 25.) ÖM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az Európai Parlament tagjainak választásán történő végrehajtásáról,
• 7/2009. (II. 25.) ÖM rendelet az Európai Parlament tagjai 2009. évi választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről,
• 16/2009. (III. 26.) ÖM rendelet az Európai Parlament tagjainak 2009. június 7. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról.

Ugrás a lap tetejére...

Lehet-e helyi időközi önkormányzati választást, illetve helyi népszavazást tartani az Európai Parlament tagjai választásának napján?

Törvényi korlátozás hiányában helyi időközi önkormányzati választást és helyi népszavazást az Európai Parlament tagjainak választásával egy napon, illetőleg azt megelőzően vagy azt követően bármikor meg lehet tartani.

Ugrás a lap tetejére...

1962 előtt hogy hívták az Európai Parlamentet?

Közgyűlésnek nevezték, amely kezdetekben a Közösségek vitafórumaként működött. 1962-ben változtatták meg a nevét Európai Parlamentre.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan választják az Európai Parlament képviselőit?

1979-ben került sor az első választásokra, ettől az évtől kezdve az Unió állampolgárai közvetlenül választják a képviselőket. Ennek köszönhetően az Európai Parlament a világ egyetlen közvetlenül választott nemzetközi parlamenti testülete.

Ugrás a lap tetejére...

Létezik-e egységes európai választási rendszer az Európai Unióban?

Nem létezik. Annak ellenére, hogy történtek kísérletek egy egységes európai választási rendszer kialakítására, az egyes tagállamokban eltérő szabályok szerint bonyolítják le az európai választásokat.

Ugrás a lap tetejére...

Mi az Európai Parlament fő feladata?

Az Unió állampolgárainak érdekeit képviseli a közösségi döntéshozatalban.

Ugrás a lap tetejére...

Hány évre választják az Európai Parlament képviselőit?

Az Európai Parlament képviselőit ötéves időszakra választják.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan választják az Európai Parlament elnökét?

Az elnök az Európai Parlament tagjai közül titkos szavazással, a képviselők abszolút többségével két és félévente, azaz minden parlamenti ciklus elején és közepén kerül megválasztásra. Amennyiben a szavazás három fordulójában egy jelölt sem kapja meg a leadott szavazatok abszolút többségét, úgy a Parlament elnökét a negyedik szavazáson egyszerű többséggel választják meg, mandátuma megújítható.

Ugrás a lap tetejére...

Mi a Parlament elnökének a szerepe?

Irányítja az intézmény minden munkáját és ellátja a képviseletét, ellátja a plenáris ülések elnökletét és elfogadja a költségvetést. Az Európai Parlament hivatalos képviselője a külvilágban és a többi közösségi intézménnyel fenntartott kapcsolatokban.

Ugrás a lap tetejére...

Hogyan választják az Európai Parlament alelnökeit?

Két és fél éves időszakra az Európai Parlament tagjai titkos szavazással, maguk közül 14 alelnököt választanak.

Ugrás a lap tetejére...

Mi a közös az Elnökök Konferenciája és a Büró elnevezésű testületekben?

Az Európai Parlamentben nagyon fontos szerepet tölt be az Elnökök Konferenciája és a Büró. E két vezető testület döntései alapján zajlik a mindennapi munka az Európai Parlamentben: megjelölik a működés kereteit, megszervezik a Parlament feladatait.

Ugrás a lap tetejére...

Mit kell tudni az Elnökök Konferenciájáról?

Az Elnökök Konferenciáját a Parlament elnöke és a politikai csoportok vezetői alkotják.
Ez a testület alábbi feladatokat látja el: dönt a parlamentet érintő politikai jellegű kérdésekben; kialakítja a parlamenti bizottságok tagjainak összetételét, kezeli az egyes bizottságok között felmerülő kompetenciavitákat; irányítja a közösségi intézményekkel, a tagállamokkal, a nemzeti parlamentekkel összefüggő kapcsolatokat; előkészíti az ülésszakok napirendjét.

Ugrás a lap tetejére...

Mit kell tudni a Büróról?

A Büró tagjai az elnök, továbbá a 14 alelnök. Fő feladatai közé sorolható a parlamenti apparátussal összefüggő kérdések elrendezése; az ülések menedzselése; valamint a Parlamentet érintő pénzügyi, szervezeti, adminisztratív ügyek elintézése.

Ugrás a lap tetejére...

Mi a szerepe az Európai Parlament szakbizottságainak?

Ezekben a bizottságokban vitatják meg és dolgozzák ki a kérdéseket. Fontos szerepük van abban, hogy az egyes ügyeket a plenáris ülés számára döntésre előkészítsék, és vitára alkalmassá tegyék.

Ugrás a lap tetejére...

Milyen ülésszakai vannak az Európai Parlamentnek?

Különbséget kell tenni a rendes – egyhetes, évente 12 alkalommal megtartott –, és a rendkívüli – egy-két napos – ülésszakok között. Az előbbiek helyszíne Strasbourg – az Európai Parlament hivatalos székhelye – az utóbbiakat pedig Brüsszelben szokták megtartani.